2022.11.26. 20:48
Karácsonykor egyre több étel kerül a kukába
– Egy átlagos uniós állampolgár 70 kg élelmiszert dob ki évente. A magyar háztartásokra jellemző 66 kg éves fejenkénti élelmiszerhulladék-mennyiséggel hazánk az átlaghoz képest a kevésbé pazarló országok közé tartozik – derül ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből.
A felmérés szerint továbbra is a háztartások „termelik” a legtöbb élelmiszer-hulladékot, a teljes mennyiség mintegy 55 százalékát.
– A közelgő karácsonyi időszak a pazarlás szempontjából az év legkiemelkedőbb periódusa, ilyenkor, a tapasztalat szerint, az átlagosnál lényegesen több étel végzi a szemetesben: nem csupán a sütés-főzéssel járó elkerülhetetlen élelmiszer-hulladékok – mint például a tojáshéj – miatt, hanem sokszor a megmaradt készételek is a kukába kerülnek – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
– Ilyenkor ugyanis sajnos mindannyian nagyvonalúbban állunk az étkezésekhez, és szeretjük elhalmozni a szeretteinket is a kedvenc fogásaikkal. Kis odafigyeléssel azonban hatékonyan lehet csökkenteni a pazarlást, emellett időt és pénzt is spórolhatunk
– hangsúlyozza a Nébih.
Tanácsaik szerint a maradékokból egy kis kreativitással akár új fogásokat készíthetünk. Ehhez a Maradék nélkül program weboldalán és a kampány követői által beküldött recepteket tartalmazó karácsonyi maradékmentő receptfüzetből is meríthető inspiráció.
Ami nem fogy el, de le lehet fagyasztani, az kerüljön a fagyasztóba – tipikusan ilyen étel a karácsonykor szinte elmaradhatatlan töltött káposzta.
A Nébih azt is kiemeli, hogy karácsonykor nagyon sok esetben boltban vásárolt édességek kerülnek ajándékként a fa alá, és fontos tudni, hogy ezeknek a termékeknek minőségmegőrzési idejük van. Ami azt jelenti, hogy általában a lejárat után is biztonságosan fogyaszthatók, főleg, ha nem voltak felbontva. Ez általában egyszerű szemrevételezéssel eldönthető. – Ha a terméken csak fogyaszthatósági idő található, akkor viszont semmiképp nem szabad kísérletezni vele, miután lejárt – hangsúlyozzák. A fogyaszthatósági idő ugyanis a gyorsan romló, emiatt kockázatosabb árucikkek lejárati idejének jelölésére szolgál.
