Vince-napra várják a gazdákat és a borbarátokat a mohácsi Szőlőhegyre

A vasárnapi ünnepség a szőlőhegyi kápolnában fél tizenegykor misével kezdődik.

A szőlőt és a Vince-vesszőt fél egykor szentelik meg, az ünnepi köszöntő utána szabad pincejárással folytatódik a nap.

A hispániai vértanú, Szent Vince napjához számos, a mai napig élő szokás, időjárási regula tartozik, amelyek nemcsak nálunk, hanem egy sor nyugat-európai országban is ismertek.

A hagyomány szerint ezen a napon, ha az eresz megcsordul, sok bor lesz, ha reggel a kocsi jégen jár, de délután már verebek fürödnek a kocsinyomban, szintén sok bor lesz. Biztos, ami biztos alapon a hiedelem szerint akkor is megtelik ősszel a pince, ha csöpög a Vince, csakúgy, ha fényes, vagyis ha netán fagyna - ez utóbbira van most a legnagyobb esély.

Mohácson szintén évszázados hagyomány a Vince-nap megtartása: ahogy régen, ma is megvendégelik egymást a gazdák a Szőlőhegyen, s a betoppanó látogatókat sem utasítják el. Ugyancsak városunkban is él a szokás, hogy az ezen a napon vágott szőlővesszőt vízbe állítják, s a fakadó rügyek alapján következtetnek a termésre.

János napi szentelt borral vagy vízkereszt napján szentelt vízzel a szőlő széleit, négy sarkát öntözték meg eleink. Ahogy egykoron, ma is dívik, hogy hurkát és disznósajtot akasztanak a szőlőkaróra, hogy hatalmas fürtökben teremjen majd a szőlő.

S végül persze az az egyöntetű vélekedés is tartja magát, hogy Vince napján nagyon-nagyon sok bort kell elfogyasztani ahhoz, hogy újra megtelhessenek az ürülő hordók. Ha az időjárást nem is, ezt nyilván kívánalmaikhoz tudják igazítani a borbarátok, vagyis ezen aligha múlhat a bőséges termés.