2023.03.06. 10:50
Hogy jön ki a negyede, ha minden a duplája?
Januárban 25,7 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest. De hogy jön ki ez a szám, ha a boltokban a leggyakrabban vásárolt szinte összes termék több mint a kétszeresébe kerül, mint tavaly ilyenkor? A számok mögé néztünk.
A Központi Statisztikai Hivatal folyamatosan közzéteszi a legkülönfélébb mutatókat, összehasonlító adatokat az élet számos területéről. Az egyik ilyen, mindannyiunkat talán leginkább érintő mutató a fogyasztói árindex, amely egy állandóan változó kosár tételeinek árváltozását mutatja két időpont között. Kevesen tudják azonban, mi is szerepel e kosárban, és nagyon sokszor halljuk hétköznapi beszélgetésben az értetlenkedést, hogy miként is jöhet ki a most éppen 25,7 százalékosnak jelzett áremelkedés. Hiszen, ha bemegyünk a boltba, szinte nincs is olyan termék – elsősorban a leggyakrabban vásárolt élelmiszerek – amelyeken ne legalább kétszeres, sokszor ezt is meghaladó összegű árcédula állna az egy évvel ezelőttiekhez képest.
Először is tudni kell, hogy a statisztika országos átlagokat mutat, tehát boltonként óriási eltérések lehetnek itt, Baranyában is; általában a hipermarketek sokkal olcsóbban kínálnak hétköznapi élelmiszereket is, mint a belvárosi, akár nonstop kisboltok.
Bár a KSH, ahogyan a többi ország statisztikai hivatalai is, igyekeznek úgy összeállítani ezt a bizonyos fogyasztói kosarat, hogy az ország lakosságának többségi fogyasztási szokásait tükrözze, ám ez a tényleges felhasználás alapján mégis óriási egyéni különbségeket mutat. Csak példaként: egészen másként éljük meg és értékeljük a fogyasztói kosárban szereplő eboltás drasztikus drágulását kutyatartóként, mint ha sosem volt háziállatunk.
Hasonlóképpen, mivel a magyarok összességében átlagosan jövedelmük 1,2 százalékát költik albérleti díjakra, így ezek drágulása 1,2 százalékos súllyal szerepel a kosárban. Ám miközben a saját lakásában élő túlnyomó többséget ez sehogyan sem érinti, azt, aki albérletben lakik, már igen súlyosan, hiszen ez a szegmens 150 százalékos áremelkedést mutat.
Ez alapján érthető, hogy a fogyasztói kosárban sokkal magasabb súllyal szereplő élelmiszerek árnövekedése az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat érinti érzékenyebben, hiszen ők jövedelmük nagyobb részét költik élelmiszerekre.
Az idei fogyasztói kosárban a legmagasabb arányt a szolgáltatások (27,3%), az élelmiszerek (26,4%) és az egyéb cikkek, üzemanyagok (17,9%) teszik ki, míg a legkisebb súllyal a ruházkodási cikkek (3,7%) szerepelnek benne.
Ekkora az emelkedés Baranyában is
Az elmúlt egy évben az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább, ezen belül is a kenyér (80,6%), a tojás (79,4%), a vaj és vajkrém (76,6%), a sajt (76,1%), a tejtermékek (75,8%). Miközben az étolaj ára 6,4, a liszté 0,9százalékkal csökkent.
A háztartási energia 52,4, az új személygépkocsi 24,2, a bútorok 20,6, a szeszes italok 25,2 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 49,0, a tisztítószereké 33,9, a testápolási cikkeké 29,0 százalékkal lett magasabb. A járműüzemanyagok 35,9 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokon belül a taxi 32,6, az autópályadíj, a gépkocsikölcsönzés és parkolás 27,1, a sport- és múzeumi belépők 25,2, a járműjavítás 24,2, a lakáskarbantartás 23,1, a belföldi üdülés 22,0 százalékkal kerül többe, mint egy esztendeje.
