Sokkal több ország osztja a magyarok véleményét a bővítési politika terén, csak nem vállalják nyilvánosan

Az eseményen Dörstelmann-Fodor Kinga, a Magyar-Német Intézet igazgatóhelyettese is megosztotta gondolatait.

Az osztrák szakember szerint az EU olyan irányú törekvései, hogy minden országot egy politikai fedél alá tereljenek, kivitelezhetetlen, hiszen esetünkben nem beszélhetünk egy, az USA-hoz hasonló egységes nemzeti struktúráról és identitásról. A bécsi Webster Egyetem korábbi adjunktusa elmondta, a nemzeti identitás nagyon fontos, azonban ezt az EU sok esetben nem tartja tiszteletben. Mivel az EU-nak nincs közös, egyetemleges érdek- és értékkészlete, nem életszerű a szupranacionális állammal kapcsolatos elképzelés. Ennek ellenére Nyugat-Európában úgy gondolják, hogy a nemzeti identitást háttérbe kellene szorítani ezen elképzelések miatt.

– tette hozzá Schoellhammer.

Ukrajnával kapcsolatban Dörstelmann-Fodor Kinga elmondta, a csatlakozási tárgyalások megkezdésének kérdése több szempontból is aggályos. Egyrészt egy háborúban álló ország jogi szempontból nem is csatlakozhat, másrészről demoralizáló lehet az évtizedek óta a csatlakozás előszobájában álló balkáni államoknak az, hogy ügyüket ismét hátrébb sorolják egy olyan ország miatt, ami gyakorlatilag szinte semmilyen EU-s feltételnek nem felel meg. 

Ralph Schoellhammer hozzátette, hogy bár erkölcsi és morális szemszögből talán indokolható a tárgyalások megkezdése Ukrajnával, ám politikai, gazdasági és történelmi szempontból sokkal több ennek az akadálya, mint azt elsőre gondolnánk. „Sokkal több ország osztja a magyarok véleményét, mint amely ezt nyíltan beismeri. Sokan tudják, hogy Magyarországnak igaza van, de egyszerűbb a háttérből egyetérteni, mint ténylegesen kiállni az véleményük mellett” – mondta az MCC vendégoktatója.

Az előadók véleménye szerint, ha az EU a konszolidáció helyett az ideológiai alapú bővítési politika irányába halad, újabb megosztó témát generál, mint a migráció esetében, amely gyengítheti a tagállami együttműködést.