Minden, amit már tudni lehet az EP-választásról

Az eseményen számtalan érdekfeszítő adatot és tendenciát osztott meg a jelenlévőkkel Lővei Andrea, a kapcsolattartó iroda vezetője, kezdve azzal, hogy egészen addig, amíg Sulyok Tamás, a napokban hivatalba lépett új köztársasági elnök nem hirdeti ki az európai választások napját, hivatalosan csak a június 6. és 9. közötti dátumot kommunikálhatja szervezetük.

Ezen a ponton érdemes felidézni, hogy az Európai Parlamentnek kapcsolattartó irodái vannak az EU valamennyi fővárosában, továbbá regionális irodái az öt legnépesebb tagállamban, és két irodája az EU-n kívül: Londonban és Washingtonban.

A kapcsolattartó irodák feladata – írják honlapjukon - az intézmény kommunikációs tevékenységének helyi szintű végrehajtása azzal a végső céllal, hogy az emberek minél jobban megismerjék az Európai Parlament mindennapi életükre gyakorolt hatását, és „minél inkább részt vegyenek az európai demokratikus folyamatban”.

Az idei választásokra térve Lővei Andrea ismertette, hogy idén 27 uniós tagállamból 372 millió európai polgár 720 EP-képviselőt választhat meg a következő ötéves periódusra, amely az EP történetének tizedik jogalkotási ciklusa lesz. A EP-ben helyet foglaló képviselőket egyébként 1979 óta választják meg közvetlenül az uniós polgárok, az európai választás lebonyolítása pedig tagállami, esetünkben magyar hatáskör.

Az EP előtt álló igen sűrű időszakra téve kifejtette, hogy az utolsó plenáris ülést április végén tartják, amelyet követően az EP-képviselők visszatérnek hazájukba, majd kezdetét veszi a kampány. A választások után – folytatta Lővei Andrea – július 16. és 19. között tartják az immár új összetételű EP alakulóülését, amelyen megválasztják a parlament elnökét és alelnökeit, illetve megalakulnak a szakbizottságok.

Az Európai Bizottság, az Európai Unió döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szervének új elnökét várhatóan szeptember 16. és 19. között választják meg, majd októberben és novemberben indul az uniós biztosok meghallgatása, végül az EP a tervek szerint novemberben vagy decemberben hoz döntést a biztosokról – vázolta fel a második félév feszített menetrendjét a képviseleti iroda vezetője.

Lővei Andrea a többi között beszámolt a most záruló ciklus parlamenti összetételéről, ismertetve a különböző frakciók és az abban helyet foglaló magyar képviselők létszámát, megemlítve néhány további érdekességet is. Ezek között a világon is egyedülállónak nevezte, hogy a EP-ben jelenleg 40,6 százalék a női képviselők aránya az 1979-es 16,6 százalékhoz képest. Kitért arra is, a képviselői helyek száma országarányos, így kevésbé meglepő, hogy a 96 fővel Németország küldi a legtöbb képviselőt az EP-be, míg a legkisebb tagállamok csupán hatot. Magyarország esetében számuk 21 – mutatott rá.

Lővei Andrea az Eurobarométer, azaz egy olyan közvélemény-kutatás sorozat új eredményére, amelyet 1973 óta rendszeresen végeznek az Európai Bizottság és más uniós intézmények megbízásából hivatkozva beszámolt arról, hogy uniós polgárok egyre inkább úgy érzik, hogy az EU működése közvetlen hatást gyakorol hétköznapi életükre. A teljes Európai Unió lakosságának 70 százaléka osztja ezt az álláspontot, míg Magyarországon ennél magasabb, 73 százalékos arányban gondolják ezt így az emberek.

Mindez pedig – derült ki szavaiból – a EP-választáson való részvételi hajlandóságban is megmutatkozik, mivel ha ezen a héten tartanák a voksolást az EU-s polgárok 68 százaléka, köztük a magyarok 67 százaléka járulna az urnákhoz.