Forráshiány miatt eladják a belvárosi roma közösségi házat

A főtér közelében eladó egy 500 négyzetméter alapterületű, háromszintes közösségi épület, mely több funkcióra is alkalmas lehet. Az 1998-ban felhúzott ház tetőteréből gyönyörű kilátás nyílik a Havihegyre – ez olvasható a Rácz Aladár Közösségi Ház ingatlanhirdetésében, amelyben meg is jelölik az eladási árat: a házért 189 milliót szeretnének kapni értékesítői.

Az egyesület azért árulja, mert nem tudják tovább fenntartani a tetemes rezsiköltségek miatt, inkább egy kisebb épületbe költöznének és így az értékesítésből befolyó pénzt is fel tudnák használni a szervezet céljaira. Dr. Kosztics István, a közösségi házat működtető Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület elnöke szerinte a közelmúltban azért döntöttek az eladás mellett, mert az elmúlt években már nagyon kevés olyan elérhető nyilvános pályázat volt, amelyiken a rezsiköltségekre lehetett nyerni forrást, az uniós kiírásokon nem lehetett rezsire pályázni, a Nemzeti Együttműködési Alap ilyen célú pályázatán pedig nem igazán voltak sikeresek.

Mint mondta, még a korábbi jobboldali városvezetés idején sikerült azt elérniük, hogy támogassa az önkormányzat is őket, de ez ma már nem elegendő. Hozzátette: mindig igyekeztek távol maradni a politikától, de ő konzervatív-keresztény ember, ezért vélhetően emiatt nem kaphattak támogatást eddig a liberális civil szerveződésektől: valamelyik Soros Alapítványtól, vagy a Norvég Alaptól sem.

Kosztics István közölte: az éves rezsiköltségük nagyjából két és félmillió forint, de ebben csupán a víz-, a gáz- és a villanyszámla van benne, a további kiadásaik nem. Az egyesület jelenleg egy főt, az elnököt alkalmazza, de ő is a fizetésének a felét a működésre fordítja.

Harminckét évük elszelelt

A szervezet honlapja szerint 1989. március 29-én 36 fővel alakult meg alulról jövő kezdeményezésként Pécsett a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület. Az azóta számos rendezvényt lebonyolító, kiállításoknak helyet biztosító egyesület egy József utcai házban kezdte működését, amelyet még a rendszerváltás előtt sikerült a pécsi városi és a Baranyai Megyei Tanács támogatásával megszerezniük azért, hogy a baranyai cigányság is az itt élő nemzetiségekhez hasonlóan rendelkezzen egy kulturális centrummal. Ez a ház néhány év múlva olyan rossz állapotba került, hogy le kellett bontani. Majd annak helyén húzták fel a mostani közösségi házat, amelyet 1998-ban adták át. Az építkezést akkoriban támogatta a pécsi és baranyai önkormányzat mellett a Kisebbségi Hivatal, valamint a holland külügyminisztérium és több holland alapítvány is. Kerestük a balliberális önkormányzat nemzetiségi tanácsnokát, a DK-s Auth Istvánt is, de a telefonját nem vette fel, a hivatali e-mailjére küldött megkeresésünkre pedig nem reagált.