2023.08.31. 11:30
Harmincezer éves őskőkori kovabányákat fedeztek fel Komlón
Egy komlói amatőr régészt, Kanizsai Lászlót gyerekkora óta érdekli a régészet, ezen belül pedig az ősember kora, a paelolitikumi, jégkorszaki ember jelenléte. Már régóta kutatja az ősember nyomait a Mecsek keleti felén, és 2004-ben Komló bányászati múltjához tartozó, 30 ezer éves őskőkori kovabányákat talált.
Fotó: Laufer László
A komlói Szöge-hegyen Kanizsai László nyolc kráter formációt fedezett fel, de először még sem ő, sem a kijött régészek nem gondolták volna, hogy ezek őskőkori bányák jelenlétét azonosítják. Teljesen bizonyosságot csak 2014-ben szereztek, amikor is dr. Gutay Mónika paleolitos régész közreműködésével beleástak a 2-es számú kráterbe.
– Ekkor derült ki, hogy ezek kovabányák, és a koruk az legkevesebb, mint 30 ezer év. Ez egy nagyon óvatos becslés, mert az aurignaci kultúra szerszámai kerültek elő legnagyobb mennyiségben a környékről
– mondta Kanizsai László. – Ők voltak az első anatómiailag modern emberek, akik aktív fegyveres, támadó vadászatot folytattak, tehát folyamatosan vadásztak, és keresték azt a nyersanyagot – a radiolaritot –, amelyből az eszközeiket készítették. De sokkal korábbi kultúrák is megjelentek már a területen, hiszen az aurignaciak más emberek nyomait követték. – mesélte az amatőr kutató, aki több leletet is behozott megmutatni nekünk, amelyből az egyik egy radiolaritból készült bifaciális hegy a Szöge-hegyről, amely mindenbizonnyal a bábonyi kultúrának a hagyatéka, és valószínűleg 100 ezer éves.
– Nagyon korai bányákról van szó, és nagyon kevés olyan bányászváros van az országban, amely elmondhatja magáról, hogy az ő területén már 30 ezer évvel ezelőtt bányászati tevékenység folyt
– hangsúlyozta Kanizsai.
Előkerültek kutatásai során körülbelül 100 ezer éves kövesedett és égett mamut csontok. A kort a kövesedés mértékéből lehetetett megállapítani. Égett kovakövet is megszemlélhettünk, amit hőkezeltek. Mai tudásunk szerint a miskolci Avason található az ország legrégebbi kovabányája, aminek múltja 70 ezer évre vezethető vissza. Feltételezhetően a Szöge-hegy is van ennyi idős, de nem csak itt vannak jelen az aurignaci kutúra nyomai, hanem más lelőhelyeket is sikerült találni az amatőr régésznek. A Szószéken egy olyan eszközt talált, amely egy kaparó és véső egyben. A kulcsfontosságú dolog ebben az egészben az, hogy a talált kőeszközön használati nyomok vannak, ami azt feltételezi, hogy ott éltek, ott vadásztak és nem pedig csak elkészítették az eszközt.
– Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Kelet-Mecsekben fellelhető eszközökön egyediséget vélek felfedezni. Én, mint amatőr kutató ezt nem jelenthetem ki határozottan, ezt egy hivatásosnak kellene behatóbban vizsgálni, mert lehetséges, hogy egy önálló kultúrkör élt ezen a területen
– avatott be minket az amatőr régész.
Biztos paleolit lelőhelynek számít a Szöge-hegy, a Hidasi-hát, a Szószék és a Csalán-hegy. Egyelőre óvatosan azt lehet mondhatni, hogy négy paleolit vadásztábor lelhető fel Komló környékén, de többnek kell lennie az amatőr kutató szerint. Viszont a Kelet-Mecsek erdővel való borítottsága megnehezíti a kutatást, mert a talajt avar és aljnövényzet borítja.
– A holocénben – jelenkor –, amelyben most is vagyunk a lengyeli-kultúra a legfiatalabb, ami jelen volt a Szöge-hegyen, de mint nyersanyag kitermelő csoport, nem telepedtek le a mai város területén – magyarázta. – Ha viszont belemegyünk a jégkorszakba, akkor jelen volt a gravetti kultúra is körülbelül 18-19 ezer évvel ezelőtt a Szöge-hegyen. Ezt megelőzően a már említett aurignaci kultúra, előttük pedig, véleményem szerint a hazai bábonyi kultúra, ami valószínűleg egy micoquien, azaz neandervölgyi csoport, képviselői is megfordultak a környéken, valamint még messzebb menve az időben, az acheulean – homo erectus – embertípus is jelen lehetett itt – tette hozzá.
Ezeknek a felfedezéseknek kultúrtörténeti jelentősége van, amellyel kapcsolatban Kanizsai László így szólt:
– Nagyon fontos, hogy az ember tudja, hogy honnan jött, hová tart, mi a múltja, mi az identitása. Ezek az alapok, amit nem felejthetünk el, amiket ápolni kell. Ezek az értékek nem veszhetnek el. Az a kötelességünk, hogy ezeket megmentsük és átadjuk a következő generációknak, ami attól kezdve az ő felelősségük, hogy mihez kezdnek vele. Szükségesek a további feltárások a területen, amihez szükség lenne egy ifjú titánra, hiszen jelenleg nincs a Dél-Dunántúlon paleolitikummal foglalkozó régész, aki behatóbban tudná vizsgálni a lelőhelyeket.
A kutatással kapcsolatban egy tanulmánya is megjelent Kanizsai Lászlónak a Studia Comliensis - A Komlói Helytörténeti és Természettudományi Gyűjtemény Közleményei című folyóirartban a 2021-es év 1. féléves lapszámában, amelyet online itt érhetnek el.
