Bemutatkozott a pécsi közönségnek Kesselyák Gergely, az új vezetőkarmester

Bár évente több mint félszáz kiemelkedő komolyzenei koncertet rendeznek a pécsi Kodály Központban, s még csak az esztendő legelején tartunk, mindemellett kijelenthető, túl vagyunk 2024 egyik legszínvonalasabb zenei hetén. Ugyanis két különleges koncertet  hallhatott a közönség január 23-án és 27-én, világsztárokkal, kuriózumokkal, s többek között Kesselyák Gergely a Pannon Filharmonikusok új vezető karmestere is bemutatkozott.

A világ top 10 együttese közé tartozó Budapesti Fesztiválzenekar játszott 23-án, osztrák sztárzenészekkel közösen. A Filharmónia Magyarország Mesterbérletének hangversenyén a klasszicista korszak két híres bécsi mesterének Mozartnak és Haydnnak a művei kerültek műsorra.

Tudni kell ezekről a zeneszerzőkről, hogy csilingelő dallamos, vidám zenét alkottak, mondhatni ennél jobb muzsikát el sem lehet képzelni a komolyzenével kacérkodók számára beavató koncertnek. Amit pedig világszerte elismert zenekarunk hozzátett, az a tökéletesen tiszta megszólalás, a lemezminőségű előadás. Az volt a további különlegessége az estnek, hogy három szimfónia is megszólalt, valamint Haydn D-Dúr csellóversenye, melyet Magyarországon, Eszterházán írt.

Mondják, Mozartot könnyű (merthogy igen könnyed zene) játszani, de hogy hitelesen szóljon, ahhoz vérbeli zeneművészek kellenek, akik képesek tökéletes technikával, mégis habkönnyen kezelni a hangszerüket. Nos, 23-án ilyen hangverseny szólt, ahol minden rezdülést észre lehetett venni, mert alig harminc fős volt a zenekar. A karmester és a szólista Ausztriából érkezett, ám Gérard Korsten karmester a dél-afrikai Praetóriában született, a csellista szólót pedig az iráni szülőktől származó, de Bregenzben napvilágot látott Kian Soltani játszotta.

A karmester 60 éves kora ellenére szinte a zenével együtt röpködött vezénylés közben, a fele annyi idős gordonkaművész viszont légiesen líraian játszotta a csellóversenyt. Aztán igen nagyvonalúan nem egyedül állt ki a ráadásra, hanem bevonta a zenekar legidősebb gordonkaművész tagját és duóban adtak elő két művet, mintegy jelezve, hogy a siker is csak közösen értelmezhető.

Nem hiányoztak a világsztárok a január 27-i Pannon Filharmonikusok koncertről sem, éppen csak a hazai mezőnyből érkeztek, a zenekar pedig kétszer akkora létszámmal úgy 60 fővel muzsikált. A Törökországból hazatért PFZ-t ezen a koncerten vezényelte először a pécsi közönség előtt Kesselyák Gergely, az új vezetőkarmester, s mint ahogy előzetesen megtudtam, igen hamar elfogyott az estre minden jegy, igazi társadalmi esemény volt ez a városban. S bár sokan „áthallották” a program címét, a Virtuóz muzsikusokat, miszerint a Virtuózok nemzetközi tehetségkutató verseny egyik oszlopos zsűritagjára, Kesselyák Gergelyre utal a cím, valójában a műsorra vonatkozott a megnevezés, hiszen a versenyművet a világ talán legvirtuózabb hegedűművésze, Paganini alkotta, a második részben pedig Kodály kompozíciója a Galántai táncok a galántai virtuóz zeneművészeknek állított emléket. Apropó virtuózitás. Kelemen Barnabás 1742-ből származó Guarneri del Gesú mesterhegedűjén nem egyszerűen csak brillírozott a technikai nehézségekkel tűzdelt concerto  tolmácsolásakor, arra is jutott figyelme, hogy az üveghangok tömkelege ne egyszerűen csak virtuózan szóljon, de érintse is meg mindenki lelkét.

Az est első darabja, Verdi A végzet hatalma operájának nyitánya pedig Kesselyák Gergely karmesternek teremtett lehetőséget megmutatni, hogy mennyire otthonosan mozog az operák világában. A hazai operafesztiválok művészeti vezetője, főigazgatója ugyanis nem titkoltan azzal a céllal vállalta a pécsi munkát, hogy a Kodály Központban elmélyíti az operajátékot.

S még egy érdekesség, a második részben elhangzott egy török szerző, Ahmet Adnan Saygun szimfóniája is, miután a törökországi magyar kulturális napokról érkezett a társaság, ahol ezzel a művel tisztelegtek a török klasszikus zene előtt.

Nos, ez a zenemű némiképp megosztotta a publikumot, mert az 1985-ben született kompozíció inkább a kortárs zene jellegzetességeit vonultatta fel. Engem kifejezetten megfogott a kísérleti jellegű mű, leginkább úgy lehetne jellemezni, hogy olyan extrákat hozott hangeffektekkel, ritmuselemmekkel a komolyzenében, mint amit Björk vagy a Prodigy teremtett meg a rockban. Vagyis egy hatalmas gyár, kertészet  különböző hangárjaiban, üvegházaiban zajlik a munka és a kiszűrődő ritmikus gépi hangokra asszociálhat a hallgatóság.

Összességében Kesselyák Gergely a zenekar élén  hatalmas tapsot kapott, szóval elsőre befogadta a pécsi közönség. S hogy miben más a vezénylése, mint közvetlen elődeinek? Nos, Varga Gilbert egy arisztokrata úriember mentalitásával, igen precízen, az értékekre rávilágítva dirigál. Bogányi Tibor ebbe a komolyságba visz egy kis vidámságot, és kikacsint a közönségre. Kesselyák Gergely pedig az egészet megtoldja azzal, hogy hihetetlen temperamentummal, ritmusérzékkel fokozza a játékot, miközben a vagányság, a kikacsintás a személyiségének ugyancsak része

Kodály Központ

Mesterbérlet, Budapesti Fesztiválzenekar, január 23.

Virtuóz muzsikusok, Pannon Filharmonikusok, január 27.