Vegyes érzésekkel tekint vissza Kulcsár az őszre

– Hogyan értékeli az NB II.-es csapat szereplését? 
– Vegyes érzéseim vannak az első csapattal kapcsolatban – kezdte Kulcsár Árpád, a PMFC sportszakmai igazgatója. – Ebben a félévben benne volt nagyon sok minden. Voltunk egészen mélyen, aztán produkáltunk a tavalyi sikeres évhez hasonló időszakot. Amióta a felnőtt csapat is az én irányításom alá tartozik, nem volt ekkora betegség- és sérüléshullám. Ha azt nézzük, hogy a tizedik helyről folytatjuk majd a bajnokságot, az még valahol elfogadható eredmény, de pontokban van hiányérzetem. Ebbe is sok minden belejátszik. Ha lenne az NB II.-ben VAR, akkor biztos vagyok benne, 9–10 ponttal többünk lenne, de a „ha” nem játszik az élet más területén sem. 

– A nyári érkezőkkel elégedett? 
– Az érkezők kapcsán is fele­másak az érzéseim. A nyáron kiváltunk a PSN Zrt.-ből egy tulajdonosi körbe, és ez a folyamat picit elhúzódott. Ennek az lett az eredménye, hogy a listánkról a kardinális posztokra nem tudtuk megszerezni azokat a játékosokat, akiket akartunk, mert mire komolyan tárgyalóasztalhoz ülhettünk volna, már más kluboknál kötöttek ki. Az volt a tervünk, hogy a távozók helyére legalább olyan tudású labdarúgók érkezzenek, ez sikerült, de majdhogynem egytől egyig rossz állapotban jöttek meg. A fizikális felkészítésük elhúzódott, illetve Hursán György esetében tudtuk, ősz közepére lesz megfelelő állapotban. Így is lett, de akkor sajnálatos módon újra megsérült. Nagyon jól kezdett Kövesdi Péter, de nagy terhet nem lehet még rá tenni, Bíró Bence pedig a hosszú kihagyását követően a bajnokság vége felé kezdte el rugdosni a gólokat. Reméljük, az ő fejlődése nem áll meg a tavasz folyamán. 
 

– Kell erősíteni a télen? 
– Szeretnénk tovább erősíteni a keretet, a téli átigazolási időszak viszont mindig kicsit nehezebb, szűkebb a piac. Mindenáron nem akarunk igazolni, de vannak a csapatnak olyan részei, amit meg szeretnénk erősíteni. A középső középpályánkon szeretnénk még fejleszteni, illetve a játékunk kardinális része a széle, abból is a támadó rész, oda is keresünk játékost, mert az idény utolsó meccseire ott elfogytunk. 
 

– Hogyan értékeli a két legidősebb utánpótlás-korosztály eredményeit? 
– Az utánpótlás-bajnokság talán még kaotikusabb volt, mint a felnőtt kiírás, hiszen utóbbiban lement mérkőzéshalasztás nélkül az idény. Az U17-es csapatunknak a Kiemelt-csoportban egy győzelem hiányzott az A-csoportba jutáshoz, viszont náluk is rengeteg betegség és sérülés volt, illetve sok játékos a fejlődése érdekében feljátszott az U19-be. Annak örülök, hogy rengeteg ilyen labdarúgónk van, akit feljebb lehet vinni akár a megye I.-es keretünkbe is. Néha a logisztika is az eredményesség rovására ment, hogy mindhárom említett csapatot pályára tudjuk küldeni egy játéknapon. Az utánpótlásban viszont nem a mérkőzések számszerű eredményeiből indulok ki, hanem abból, hány játékos tud felfele játszani, és hány lesz közülük az NB II.-es keretünk tagja. 
 

– A megyei csapat beváltja a várakozásokat? 
– A megye I.-es csapatnál van egy kis hiányérzetem. Nagyon hektikusan szerepel, mert egy Szentlőrinccel, egy PVSK-val vagy PEAC-cal játszik egy jó meccset, esetleg ez győzelemmel is párosul, majd olyanoktól vereséget szenved, akikről azt hittük, verhetőek. Ez róható a fiatalság számlájára, de ezek a fiatalok NB-s labdarúgók akarnak lenni, így 17–18 évesen a megye I.-es szintet már ütniük kell, ha az más futballt követel is meg tőlük. Nem az a célunk viszont, hogy a megyében játszunk, hanem hogy ez a csapat az NB III.-ban szerepeljen egyszer, mert az egy játékosnál, ha 17, 18, 19 évesen a harmadik vonalban játszik, az előkapuja lehet a másod- vagy első osztályú szereplésének. Most viszont még nagy a szakadék a két felnőtt csapatunk között.