Fiatal pécsi srácok, akik nélkül már nem rendeznek négyesdöntőt

Egy baranyai csapat, amely futárokból, fodrászokból, egyetemistákból áll, de egy dolog összeköti őket, méghozzá a kosárlabda. A közös dobálásokon túl pedig azért a sikereket is halmozzák. Jó példaként vehetjük már a tavalyi évüket is, amikor még csak nem is volt kitűzött céljuk a final fouron való részvétel, de mégis odaértek. Akkor kis híján feljutottak az NB I. B-be, csupán a Dunaharaszti múlta felül őket az utolsó találkozón hosszabbításban.

– Az elmúlt évben nem volt célként megfogalmazva a négyesdöntőn való részvétel, ezért annak minden egyes lépcsőfokát álomként élte meg a csapat, így kihozva egy jobb teljesítményt egy gyengébb képességű gárdából – nyilatkozta lapunknak Moosz Milán, az alakulat vezetőedzője. – Idén ez elvárás volt egy erősebb kerettel, persze így már a teher is nagyobb volt, ami esetenként meglátszott az edzésmunkában és a mérkőzéseken is.

A legjobb négy között mindhárom ellenfelétől kikapott a PTE-PEAC, de szégyenkezésre nem lehet oka. A klub akkor is küzdött, amikor aktuális ellenfele közel 30 ponttal is vezetett.

– Hiányérzetem akkor lenne, ha azt érezném, hogy nem minden játékosom hozta a százhúsz százalékot a mérkőzéseken. Ilyet viszont nem tapasztaltam – fogalmazott a tréner. – Egyébként hihetetlen volt a színvonal, ezek nem NB II.-es színvonalú csapatok voltak. Ha mind a négyen osztályt lépnénk, semelyikünk sem lógna ki a zöld csoportból, de a Budafok és a Nyíregyháza a pirosból sem! Mi akkor is küzdöttünk és odatettük magunkat, amikor 27 ponttal vezetett a másik csapat, vissza is jöttünk a mérkőzésbe. Az ezüstérmes Nyíregyházával egál első félidőt játszottunk, a veretlen Budafokkal pedig 61-77-et, ami szerintem abszolút vállalható, hiszen nem sok csapat tudta őket 80 pont alatt tartani a szezonban.

Bővebben:

– Mennyivel volt másabb ez a csapat, mint a tavalyi?

– Úgy gondolom, hogy az idei csapatösszeállítás és keret erősebb lett, hiszen az együttes magja megmaradt az előző szezonból, viszont erősödtünk egy klasszis Rátvayval, egy nagy energiát hozó Simonnal, egy minden labdáért küzdő Mogyorósival, egy bizonyítani akaró Zalayval és egy külföldi játékossal is, Elliot Samuels-el, aki szerencsénkre az Erasmus Program keretein belül csatlakozott hozzánk a második félévtől.

– Hogyan értékeli az alapszakaszt?

– Nagy hátrányunk volt, hogy az alapszakasz során kevés jó csapattal tudtunk találkozni, márpedig ha erősebb ellenfelek ellen játszottunk, rendre jobbak is voltunk. A kemény ellenfél elleni mérkőzés a lehető legjobb edzés. Nekünk ebből körülbelül négy jutott az alapszakasz során, viszont a gyengébb csapatok persze ellenünk a legextrább motivációval és küzdéssel léptek pályára minden esetben. Mindenki minket akart megverni. Ez sokszor okozott kellemetlen helyzeteket, volt, hogy a tabella utolsója is megszorongatott bennünket. Összesen 3 vereséggel hoztuk le az alapszakaszt, 23 győzelem mellett.

– A Monor ellen pedig jött a kijózanító pofon?

– A Monor elleni keresztjáték során idegenben 8 pontos vereséget szenvedtünk, a szezon egyik legrosszabb és legritmustalanabb játékát produkálva. Éreztük azonban, hogy a hazai mérkőzésen ez szinte biztosan máshogy lesz. Így is lett, a 35 pontos győzelem magáért beszélt, és ez volt a realitás.

– Ráadásul a négyesdöntőben is kemény ellenfelek jöttek.

– Nem indult a legjobban: egyik legjobb játékosunk, Nagy Kevin, már napokkal a döntő előtt lázasan feküdt otthon. Ő így vállalta a játékot, megpróbáltuk, de nem szerettük volna kockáztatni, hogy baj történjen vele, így csak perceket játszott. Sajnos pont az ellen a csapat ellen (Békéscsaba), amelyik talán egyedüliként verhető lett volna számunkra, teljes kerettel.

– Mi lett volna, ha összejön az a bizonyos februári igazolás?

– Valóban volt egy sanszunk februárban, hogy megerősítsük a csapatot, egy 210 cm-es, grúz U20- as válogatott centerrel. Ezt a szövetség sajnos nagyon érdekes, sajátságos és vitatott körülmények között szabotálta, de nagyon kíváncsiak lettünk volna, hogy vele mit érhettünk volna el.

– Hogyan alakul majd a nyár?

– A nyári szünetben változóan alakul a csapat programja, mindenki csinálja a saját kis dolgát. Augusztus első felében fakultatív jelleggel kezdünk majd el dolgozni, augusztus második felétől azonban a Pécsen tartózkodókkal elkezdjük a felkészülést a következő szezonra.

– Távolra nyúlik még, de lehet tudni, hogy milyen célokkal mennek neki a következő idénynek?

– Igen nagy a „hendikep”, hogy a mi csapatunk a finanszírozási lehetőségek miatt U23-as csapat kell hogy legyen, és csupán csak három túlkorost nevezhetünk a mérkőzésekre. Ennek ellenére a célunk jövőre is a final four-on való részvétel, ahol kis szerencsével elérhetünk bármit. Az utóbbi időben jó nagy rutint szereztünk, a hibáinkból folyamatosan tanulunk, így miért ne lehetne egyszer több szerencsénk is? Igazán megérdemelnénk, hogy egyszer ne csak Nyugat, hanem az egész NB II. bajnokai legyünk. Abban biztos vagyok, hogy az NB I./B zöld csoportjában tavaly is, idén is és jövőre is megállnánk a helyünket!

– Gondolom az erősítés most még inkább prioritás. 

– Nagyon nehéz a helyzet Pécsen a játékosvadászatban: volt előttünk egy NB I.A-s csapat, melynek volt egy NB I.A U20-as csapata (PVSK). Volt még egy Rátgéber Akadémia NB I./B piros csoport és annak szintén egy U20-as csapata. Ezenkívül a PVSK-nak volt egy piros csoportos U20-as alakulata is. Nem mellesleg Pécstől kicsit távolabb eső Kozármisleny NB II-es csapata is nagyon erős volt idén, és rájuk az U23-as szabály sem vonatkozott. Ha összeadjuk, ez 6 csapat, ezek mellett az alakulatok mellett szólíthattuk meg a játékosainkat. Ezek alapján pedig ha belegondolunk mit értünk el, az gyakorlatilag hihetetlen.

A következő bravúr főszereplőit pedig még mindig keresik! 

Várják azokat a kosárlabdázókat, akik nem túlkorosak, tehát 2000.01.01-én vagy az után születtek. Persze lehet lehet több túlkoros is a csapat tagja, de a tizenkét fős mérkőzésre nevezett keretben csak három. Így nyilván csak olyan túlkorosok jelentkezését várják, akinek van már NB I-es tapasztalata. Külön öröm lehet a sportolók számára, hogy van kétféle PEAC ösztöndíj, ráadásul a klub az étkezésben is tud segíteni. 

Az egyetemi bajnokságba is lehet jelentkezni, ahhoz csupán a kosárlabdát kell nagyon szeretni, és egyetemi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni. Mindemellett még ott a megyebajnokság is. A megyebajnokságon való részvételnek egyrészt edzéscélja van, másrészt lehetőség azoknak, akik a felső kettő bajnokságban kevesebb szerephez jutnak. Ez is egy igencsak jó csapat, amely most épp szeretné megvédeni az idén megszerzett bajnoki címet.

Akit felcsigáz a lehetőség, az Moosz Milánnál tud jelentkezni a [email protected] email címen, valamint a +36302231152-es telefonszámon.