Kagylótemetés két részletben

Ökológiai gondok és politikai támadások

Eleinte szórványosan jelentkezett a kagylópusztulás, meséli Füziné Kajdy Zita polgármester, majd tömegesen. Ekkor többnyire különvált a kagylóhéj az állat testétől, s ebben az időszakban vitették el Soltra, hiszen viszonylag könnyű volt elkülöníteni a tetemeket. A polgármester asszony nem állítja, hogy nem kerültek tetemek a bánosi szeméttelepre, hiszen egyébként nem volt módjuk a válogatásra. A szállítást Soltra az önkormányzat rendelte meg, ám a számlát majd a fenntartó, az Orfű Pécsi-tó Kht. egyenlíti ki, feltehetően nem lesz alacsony a végösszeg.

Arra a kérdésünkre, hogy településen kialakult szóbeszéd, mi szerint az ökológiai problémákat politikai támadásra is kihasználják-e ellenfelei, a polgármester asszony azt válaszolta: gyanítja, hogy igen. Hozzátette, miközben a falu apraja- nagyja összefogott, hogy mentsék, ami menthető, néhányan a lehető legtöbb hatóságnál és médiumnál tettek ellene irányuló bejelentéseket.

A csapból is az orfűi problémákról szóló téma folyik, panaszolja egy helyi lakos, s hozzáfűzi, hogy a polgármester asszony magára vállalja a szidalmakat, pedig nem feladata a kagylótetemek eltakaríttatása és elásatása. Elgondolkodtató, magyarázza a magát orfűi patriótának valló polgár, hogy az ellenőrök érdekes módon elhiszik: csak a kagylóhéjakat ásták el, elpusztult lakóikat pedig különválogatva küldik a megsemmisítőbe. De látni kellene, javasolja, milyen körülmények között szedik ki a szerencsétlen munkások a bűzlő dögöket. Napokig álltak zsákokba szedve a napon, mielőtt traktorral, utánfutóval, az úton végig folyatva vitték a bánosi domboldalba elásni őket. Nem egy-két mázsáról van szó, hanem sokkal többről, rengetegről, állítja.

Azt mondja egy másik orfűi, hogy véleménye szerint nem az önkormányzat és az üzemeltető kht. embereinek kellett volna amatőr módszerekkel a fertőző dögöket összeszedni, hanem vagy a halászati jog gyakorlójának, a MOHOSZ-nak, vagy a Baranya Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomásnak kellett volna hivatalosan intézkednie. Hiszen fertőző tetemek eltakarításáról van szó, amelyek közveszélyt okozhatnak, nem lett volna tehát szabad a rothadó tetemeket almásrekeszekbe szedni, majd kerti traktorokkal szállítani.

Dr. Vass Péter, az állategészségügyi állomás igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy az már biztos – mert megjött Budapestről, az Országos Állategészségügyi Intézetből a hivatalos vizsgálati eredmény –, hogy az amúri kagylókat egy atka támadta meg, amely átfúrta a lágy köpenyüket, s azon át baktériumfertőzést kaptak. Siettette a folyamatot az átlagosnál nagyobb meleg és a víz oxigénhiányos állapota. A kagyló lágy részeit Soltra szállították az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. üzemébe, a kiüresedett kagylóhéjakat pedig a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyével a bánosi szemétlerakóban elásták.

A helyszínre többször is kiment a kerületi állatorvos, dr. Majoros Tamás. Lapunk érdeklődésére megerősítette, hogy 1,8 tonna tetem került Soltra, miután ezt a mennyiséget speciális konténerekbe gyűjtötték össze. Közel két tonna kagylóhéj került elásásra a bánosi szeméttelepen, amely veszélyes hulladék, de miután mészváz, lassan elbomlik. Előfordult a nagy kapkodásban az összeszedés elején, mondta az állatorvos, hogy került héj a solti szállítmányba és tetem a kagylóhéjak közé, de megpróbálták ezt a feladatot jól elvégezni. Véleménye szerint emberre nem veszélyesek a döglött kagylók, fertőzésveszély nem áll fenn.

A Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója, Jeszták Lajos viszont állítja, semmiféle engedélyt nem adtak ki kagylóügyben, hiszen a kagylóhéj elásása nem engedélyköteles, következésképpen a szeméttelepre bármikor elszállítható. Érkezett ugyan hozzájuk bejelentés az ügyben arról, hogy nyitott traktorokkal viszik a kagylókat Bánosra, de miután azt a hivatalos tájékoztatást kapták, hogy a tetemeket Soltra vitték, nem foglalkoztak az üggyel. Arra a felvetésünkre, hogy mit tesznek akkor, ha érkezik olyan bejelentés, mi szerint tetemeket is elástak Bánoson, Jeszták Lajos azt válaszolta: kivizsgálják a bejelentés tartalmát, de hogy mit tesznek, azt majd a kivizsgálás után döntik el.

Arra a kérdésünkre, hogy településen kialakult szóbeszéd, mi szerint az ökológiai problémákat politikai támadásra is kihasználják-e ellenfelei, a polgármester asszony azt válaszolta: gyanítja, hogy igen. Hozzátette, miközben a falu apraja- nagyja összefogott, hogy mentsék, ami menthető, néhányan a lehető legtöbb hatóságnál és médiumnál tettek ellene irányuló bejelentéseket. Csak speciális esetekben lehet elásni Az állati eredetű hulladékok ártalmatlanítása állategészségügyi és közegészségügyi szempontból is kiemelt jelentőségű. E megállapítást támasztja alá az a tény is, hogy az Európai Unió az állati hulladékok ártalmatlanítását nem egy, a nemzeti jogrendbe átültetendő irányelvben, hanem valamennyi tagállamra nézve kötelezően végrehajtandó Európai Parlamenti és Tanácsi rendeletben szabályozta. A rendelet legfontosabb alapelvei a következők:

1. valamennyi állati eredetű hulladékot, mellékterméket össze kell gyűjteni, és ártalmatlanítani, hogy ne jelentsenek állategészségügyi vagy közegészségügyi veszélyt;

2. az állati eredetű melléktermékek, illetve az ezekből készült termékek nem használhatók fel gazdasági haszonállatok takarmányozására;

3. állati eredetű hulladékot csak speciális esetekben lehet elásni.

Az állati hulladék ártalmatlanná tételének költségét az állati hulladék tulajdonosa, illetve, ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat viseli. -->