Két Kossuth-díj Baranyába

Gulyás Dénes 1954-ben született Budapesten. Tizenkilenc évesen bejutott a Zeneakadémiára, ahol 1978-ban operaénekesi és művésztanári diplomát szerzett. Magánénekese volt a budapesti Operaháznak és a Szegedi Nemzeti Színháznak, vezette a győri Kisfaludy Színház operatársulatát és a budapesti Nemzeti Színház zenei tanácsadójaként életre hívta a refektóriumban a kamarakoncertek sorozatát. 1995 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének tanszékén tanít. A Pécsi Nemzeti Színházban zenei igazgatóként 2011-óta dolgozik. Pályafutása során több rangos kitüntetést is kapott már: Liszt Ferenc-díjas (1982), érdemes művész (1985), kiváló művész (2000), Magyar örökség-díjas (2014), ez az illusztris lista bővült most a Kossuth-díjjal. A 2006-os országgyűlési választásokon a Fidesz színeiben indulva bejutott a parlamentbe, majd ezt 2010-ben is megismételte – 2014-ben már nem indult.

„A fiatalok nevelése az igazán fontos”

Gulyás Dénest tegnap éppen két tárgyalás között értük utol, így azt a kérdésünket, hogy tart-e még az ünneplés, fel sem kellett tennünk.

– Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennék mérhetetlenül boldog – tette hozzá a Pécsi Nemzeti Színház zenei igazgatója. – Amikor a díjátadás után körülnéztem a teremben, arra gondoltam, hogy illusztris társaságba kerültem. Amikor meg eszembe jutott, hogy kik kapták meg korábban az operaénekesek közül, akkor csak tovább erősödött ez az érzés.

Gulyás Dénes hozzátette: külön öröm számára, hogy az indoklásban a pécsi munkáját is kiemelték.

– Azt gondolom, hogy a fiatalok nevelése az igazán fontos, s ezek szerint mások is ezt vallják – árulta el. – Ők vihetik tovább azt a szellemiséget, amiben én hiszek. Az igazi visszaigazolás az lenne, ha egyszer valamelyik tanítványom szintén Kossuth-díjas lenne.

__________________________________________________________________________

Tillai Aurél Liszt Ferenc-díjas karnagy, zeneszerző, érdemes művész, a PTE Művészeti Kara Zeneművészeti Intézetének professor emeritusa a Kossuth-díjat a tanítványok és a közönség szeretete által övezett, ugyanakkor a szakma megbecsülését kiérdemlő és Pécs kulturális életét is gazdagító karnagyi pályafutása, valamint termékeny zeneszerzői és nemzedékek számára meghatározó zenepedagógusi életműve elismeréseként vehette át. Az 1930-ban Pécsen született művész stílusát zeneszerzőként a hagyománytisztelet mellett a világos formanyelv és dallamvezetés jellemzi. Hatvanharmadik éve oktat zeneelméletet és karvezetést. Kórusvezetőként a Pécsi Egyetemi Kórus és Mecsek Kórus élén is tevékenykedett, 1858-ban alapította Dobos Lászlóval a Pécsi Kamarakórust. Együtteseivel tucatnyi sikeres albumot és két szerzői lemezt is megjelentetett. Nemzetközi versenyeken mintegy hetven díjat szerzett különböző kórusaival. Munkásságát elismerték egyebek közt Magyar Örökség-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével is, 2013-ban a Pécs díszpolgára címmel is kitüntették.

A kórusművészet szolgálatában

Szerdán érkezett haza Budapestről a díjátadó után Tillai Aurél, aki megkeresésünkre már otthonában megpihenve foglalta össze élményeit. „Úgy érzem, ezzel hosszú lépcsők tetejére értem. Kezdődött mindez az elemi iskolával, amikor a közös fotón az igazgató úr maga mellé ültetett a fényképezkedéshez. Azután különböző szinteken rengeteg elismerést kaptam, ezekkel együtt egy igazán szép meglepetés, ajándék az élettől ez a díj.„ Tillai Aurél valóban egy életet szentelt a kórusművészetnek, az oktatásnak és a zeneszerzésnek. A három területet nem is tudná szétválasztani, mindegyik erősíti a többit – fogalmazott. Ezért is éli meg szerencseként, hogy ma is taníthat az egyetemen. Terveiről elárulta: idén foglalkoztatja egy erdélyi turné a kamarakórussal, ősszel pedig szerzői estre készül szülővárosában, ahol több műve is felcsendül majd.