Emiatt például Pécsen tiltakozásul a város karácsonyfájának égőit kapcsolgatták egy ideig.
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara azonban szakmai és gazdasági oldalról közelíti meg a kérdést.
– Legalább három gondolatkör van, ami az iparűzési adóval kapcsolatban felmerül – kezdte Rabb Szabolcs, a kamara főtitkára. – Vajon alapvetően igazságos-e az, hogy a cégeknek az árbevétel után kell adózniuk és akkor is fizetniük kell, ha a cég az adott évben veszteséges. Ez ugyanis akkor is előfordulhat, ha nem várt kiadása keletkezik a vállalkozónak, és hiába hozza ugyanazt az árbevételi szintet, mint korábban, mégis átfordul veszteségbe a mérlege.
A vírushelyzetben a vendéglátóhelyek többsége is várhatóan veszteséges lesz: bezártak, de megpróbálták megtartani a dolgozóikat, vagy legalább egy részét.
– Azoknak a kisvállalkozóknak, mikrovállalkozóknak, akik a korlátozás alá került szektorokban adóznak, minden forintnyi támogatás óriási segítség, minél kisebb a cég, annál többet jelent ez az adócsökkentés – mondta Rabb Szabolcs rátérve a második érvre is. – Egy pécsi középvállalat például 30 millió forintot fizetett eddig be iparűzési adóként az önkormányzat kasszájába, most viszont 15 milliót kell csak: ez négy dolgozójának a bérét és fizetését fedezi, azaz ennyi embert tudnak továbbra is foglalkoztatni. Egy erősebb középvállalat esetében ez még több alkalmazott megtartását is jelentheti.
A kamara főtitkára leszögezte azt is, hogy az iparűzési adó felezése miatt az önkormányzatoknál jelentkező kiesés, tehát a meg nem fizetett adó, nem a kormányhoz kerül, hanem a vállalkozásoknál marad.
– Több számot is emlegetnek, 150 és 500 milliárd forint közötti összeget, ez a pénz tehát a kkv-knál, a helyi gazdaságban forog tovább – hangsúlyozta.
Harmadrészt kitért arra, hogy az összes közintézményt – kórházat, iskolákat, szociális intézményeket és még számosat – tulajdonképpen a vállalkozók és foglalkoztatottjaik által befizetett adóból tartják fenn.
– A vállalkozók kockázatot vállalnak, de ha csődbe mennek, akkor az önkormányzat széttárja a kezét. Ha viszont egy önkormányzatnak akadnak gondjai, akkor az állam mindig utána fog nyúlni. Ez eddig is így történt és ezután is így lesz. Bízom és hiszek is abban, hogy a kormányzat a megyei jogú városokat is kompenzálni fogja, ahogyan a 25 ezer fő alatti települések esetében ez automatikusan megtörténik.
A főtitkár megemlítette még azt a problémát is, hogy a helyi iparűzési adót befizető cég székhelye és a cégnél foglalkoztatottak lakóhelye között is lehet eltérés, vagyis amíg a dolgozók egy adott önkormányzat intézményhálózatát, infrastruktúráját használják, addig a vállalat egy másik önkormányzatnak fizeti meg a helyi adót, amiből viszont az ottani infrastruktúrát tartják fent.
