A pécsi szakemberek azt írták, mivel a tesztek és tesztelés még jó sokáig életünk része lesz, nem árt mindenkinek tisztában lenni az alapfogalmakkal és célokkal.
A lényeg:
• Akut fertőzés kimutatására (bennem van-e a vírus vagy sem?) jelenleg KIZÁRÓLAG a PCR vizsgálat alkalmas
• A jelenleg elérhető gyorstesztek nem megbízhatóak, akut fertőzés kimutatására ALKALMATLANOK. (A WHO emiatt kizárólag kutatási célra javasolja : https://www.who.int/news-room/commentaries/detail/advice-on-the-use-of-point-of-care-immunodiagnostic-tests-for-covid-19)
Hogyan működnek?
A PCR (polimeráz láncreakció) lényege, hogy a mintában jelenlévő virális örökítőanyagot mutatja ki. A vírus genomjának jelenlétét. Nagyon érzékeny módszer, összesítve 4-6 órás laboratóriumi vizsgálatról van szó. Laboratórium és kiképzett személyzet kell hozzá.
Ezt lehet kiegészíteni a funkcionális, fertőzőképes vírusmennyiség tisztázására szolgáló izolációs kísérletekkel – azonban a rutin diagnosztikában ennek nincs helye, ehhez speciális laboratóriumi háttér kell. A PCR vizsgálat tehát megmondja, hogy az illető légúti mintájában van-e SARS-CoV-2 vírus.
A gyorstesztek (a terhességi teszthez hasonló „csíkos” vizsgálati eszközök) kétféle mérést szolgálnak:
Egyrészt képesek a vérben, a vírusfertőzés hatására keletkező természetes ellenanyagokat (Immunglobulinok) kimutatni. A fertőzés korábbi fázisában az IgM jelenik meg, később pedig az IgG, amely egyelőre ismeretlen ideig szolgálja a természetes immunitást.
A gyorstesztek hasztalansága az említett ellenanyagok késői keletkezése miatt érvényesül – ez figyelhető meg a SARS2 esetében, ellenanyagok a tünetek megjelenésétől számítva 5-14 nap között termelődnek, gyorstesztek számára alkalmas mennyiségben pedig 9-11 nap körül tetöznek.
Így folyamatban lévő fertőzés kimutatására alkalmatlanok. Ráadásul hatékonyságuk is alacsony. Kutatási céllal azonban bizonyos jól megtervezett mérésre alkalmasak lehetnek, de ennek a diagnosztikában nincs jelentősége, nem mondhatunk diagnosztikai eredményt a páciensnek ezek alapján.
Másrészt, másféle gyorstesztek a vírus bizonyos fehérjéinek jelenlétét mérik, ez alkalmas lehetne az akut fertőzés felderítésére, ám hatékonyságuk/érzékenységük annyira alacsony, hogy sok esetben hamis negatív eredményt adnak. Jól pedig általában a fertőzés csúcsán, a legmagasabb vírusmennyiség ürítésének fázisában működnek. Ez emiatt egyelőre szintén nem opció a diagnosztikai felhasználásra. Kutatási céllal azonban bizonyos jól megtervezett mérésre alkalmasak lehetnek, de ennek a diagnosztikában nincs jelentősége, nem mondhatunk diagnosztikai eredményt a páciensnek ezek alapján. Jelenleg több mint 50 antigén-gyorsteszt áll fejlesztés alatt, amint elkészül egy validált, jó érzékenységű típus, arról beszámolunk mi is.
Ezen kívül léteznek laboratóriumi körülmények között használható, úgynevezett szerológiai tesztek (pl: ELISA), amely nagy hatékonysággal képes a vérben keletkezett ellenagyagokat kimutatni. Természetesen ebből is számos fajta létezik, ám a hírekben is hallható kontrollcsoport mérésekhez (néhány ezer ember vizsgálata annak felderítésére, hogy hány ember lehet fertőzött a régióban) kiválóan alkalmas. Hangsúlyozandó, hogy ez is kutatási célú eszköz a jelenlegi járványban és a fertőzésen átesett emberek arányát képes az említett kísérlettel felmérni.
Marad tehát a PCR vizsgálat, mint hihető és bevethető módszer. Rendkívüli érzékenységű és jelenleg az egyetlen, megbízható diagnosztikai módszer a fertőzöttség tisztázására – olvasható a bejegyzésben.
