Lehet a barátunk is az önkiszolgáló kassza? – teszi fel a kérdést olvasónk

Alapvetően idegenkedem az önkiszolgáló kasszák használatától. Nem azért, mert távol állnak tőlem a technikai újdonságok, de azért sem, mert hogy ne tudnám megtanulni ezeknek az okos gépeknek a használatát. Egyszerűen talán inkább azért, mert nehezen áll át az agyam arról a vásárlási szokásról, hogy telepakolom a kosaramat, kiteszem a mozgópultra az árut és nyújtom a kártyát a leolvasóhoz, arra a módra, hogy elvégzem a bevásárlást, és azt is nekem kell csinálnom az üzletben, amit eddig szolgáltatásként megkaptam a pénztárnál. És még csak annyi motiváló tényezőt sem kapok cserébe, hogy mostantól a változás következtében majd olcsóbban tudok vásárolni.  Úgy, hogy én is besegítek a műveletekbe.

A napokban azonban kellemes élmény ért a témához kapcsolódóan. Barkácsáruházban vásároltam, és amikor beálltam a pénztárhoz vezető hosszú sor végére, odajött hozzám egy segítő. Megkérdezte mivel szeretnék fizetni, kártyával, vagy készpénzzel, majd amikor informáltam, odairányított az okos  géphez, és segítőkészen csekkolta, hogy jól végzem-e a dolgomat. Lényegesen előbb végeztem, mint ha kiálltam volna a sort, és megkaptam azt a plusz szolgáltatást is, amivel jó érzéssel hagyhattam el az üzletet. Lehet, hogy ez volt az első lépésem az új módszer megkedvelésére. Ennek ellenére a vásárlók motiválásának megtalálását továbbra is jó ötletnek tartom. 

Név és cím a szerkesztőségben

Ha érdekeset látott, hallott, mondja el nekünk! A 06 30/3511-111-es számon várjuk hívását minden hétköznap 8 és 16 óra között.