2018.07.20. 09:34
Iskolaválasztási mizéria: hová lett a szülői döntés?
Friss nyugdíjas tanárként azt látom, hogy az általános iskolából továbbtanuló fiatalok egy része (kb. 30%-a) nem a képességeinek megfelelő iskolatípusba jelentkezik.
Debrecen, 2017. június 15. Diákok a vakáció szót írják a táblára az utolsó tanítási napon a debreceni Hunyadi János Általános Iskolában 2017. június 15-én. A 2016/17-es tanév befejeztével kezdetét veszi a két és fél hónapos nyári szünet, a vakáció több mint 1,2 millió általános iskolás és középiskolás számára.
Forrás: MTI Fotó
Fotó: Czeglédi Zsolt
Tapasztalatom szerint a szülői szándék miatt alakul ki ez a helyzet, melynek többszintű következményei vannak. A diák nehezebben veszi fel a ritmust a választott képzésben, teljesítménye folyamatosan csökken, sikerélménye egyre kevesebb. Sokkal nehezebb olyan diákot tanítani, aki céltalanul, érdeklődés nélkül, szülői ráhatásra van jelen a képzésben. Kevésbé hatékony a tanítás, mert a tanári energia nagy része felzárkóztatásra, folyamatos aktivitásra, a szociális és egyéb szükséges kompetenciák fejlesztésére fordítódik. Ebben a helyzetben a diák vagy végigszenvedi a képzést, vagy lemorzsolódik...
Nem tudom, többet ér-e a gyenge érettségi a szakmai bizonyítványnál, amit bővíteni lehet OKJ-s képzéssel, érettségivel, felsőfokú tanulmánnyal.
T
anárságom 40 éve alatt a kis falusi iskolától a városi középiskoláig azzal szembesültem, hogy a szülők elfordultak az iskolától. A szülői szerep teljesen átalakult, elsősorban anyagi biztonság nyújtására korlátozódik. Hihetetlenül hiányzik a gyerekeknek a napi odafigyelés, beszélgetés, lelki támogatás, számonkérés, a pozitív szülői minta. Ezen biztosan változtatni kell. A diák-szülő-tanár háromszög együttműködésével lehet az iskolai képzés a leghatékonyabb. Ekkor valósulhat meg az álomkép: motivált, jól felkészült diákokkal, folyamatos szülői „jelenléttel” és nem frusztrált tanárokkal sikerélményekkel teli közös munka.
A pályaválasztás előkészítése, az érdeklődés felkeltése 6. és 7. osztályos korban célszerű. Vissza kellene hozni a régi évek gyár-, és üzemlátogatásait. Meg kellene keresni a jövőben is nélkülözhetetlen kétkezi szakmák mestereit. Figyelembe kell venni a szakmák átalakulását (új technológiák, anyagok, robotizáció). A tanuló képességeinek megfelelő iskolatípus választása összhangban legyen az életkörnyezet foglalkoztatási, szakmai igényeivel. TSR