A szurkolók megérdemelnének egy NB I.-es csapatot

B. M.

Aki már játszott nagypályán, az tudja, hogyha egy csapat gödörbe kerül, akkor úgy érzik a játékosok, hogy még azt sem tudják, ami egyébként a kislábujjukban van. Ilyenkor merül fel az edzőváltás lehetősége, mert a teljes játékoskeretet sokkal nehezebb lecserélni, mint egyetlen személyt, vagy több focistát kiemelni, a csapat szerkezetét átalakítani gyökerestől. De egy ilyen lépésnek sok esetben pszichológiai hatása van, ki lehet billenteni a fásultságból a gárdát, de kockázatos is, mert az új edző sem garancia semmire, ezért sokszor érdemes hagyni, hogy érjenek, építkezzenek tovább.

A PMFC-nél nyilván a nálunk szakavatottabbak eldöntik, hogy mi legyen. A szurkolók és a vármegye azonban már régen megérdemelné, hogy első osztályú csapatuk legyen, és azért is fontos lenne, hogy az utánpótlásban most pallérozódó gyerekek szeme előtt ne egy másik fővárosi klub lebegjen célként.

Az, hogy télen még második helyen zárt a csapat, a drukkerek számára azt is jelentette, hogy ez a gárda – játékosokkal, edzővel – képes lehet arra, hogy ismét felkapaszkodjon az élvonalba. Mert ha húsz meccsen át tartott a sikerszéria, akkor miért ne sikerült volna tavasszal is. Nem így lett, az elmúlt fordulók alatt éppen ellenkező teljesítményt hozta a PMFC, amire látva az őszt, inkább csak kérdések, mint valódi válaszok vannak. A szurkolóknak, gyerekeknek pedig újabb másfél évet legalább várniuk kell...