Az import termék megvásárlása többnyire inkább kényelem kérdése

Persze, hogy én is visszasírom azokat az időket, amikor száz forintért kaptuk a dinnye kilóját, de annak már legalább 20-25 éve. Mint minden más, a dinnye is drágább lett. Jó volt a tíz forintos tojás is, most mégsem tudnánk elképzelni, hogy ennyiért tudjuk megvásárolni. A dinnye egyébként nem drága, csak mindenkiben az él, hogy mennyi volt régen, és mivel nem egész évben látjuk az árát – mint a tojásnak, vagy például a krumplinak – , ilyenkor nyáron jobban szíven üt az a plusz 20-40 forint. Nőttek a termelők költségei, így természetesen a termény ára is emelkedett. 

A legjobb mégis, ha ennek ellenére is keressük és megfizetjük a helyit, hiszen ha az importot választjuk, akkor nem teszünk meg semmit annak érdekében, hogy a helyi gazdáknak megérje termelni. Aztán meg csodálkozhatunk, és foghatjuk a fejünket, hogy nincs a piacon magyar áru. Hát, aki a szupermarketből vásárolja meg a spanyol gyümölcsöt és zöldséget, az – mondjuk ki bátran! – mindent meg is tesz érte.

Az én tapasztalatom egyébként az, hogy annak ellenére, hogy tényleg minden forint számít manapság, az import termék megvásárlása nem pénz, hanem inkább kényelem kérdése. Egyszerűbb a hipermarketben a gyereknek szánt csoki, és a nyáresti grillhús és gyerekjáték mellé betennünk a kosárba a külföldről behozott gyümölcsöket, mint kimenni a piacra, és onnan vásárolni. Aki a helyit keresi, az tudatosan teszi, mert érti a lényeget.