Néha úgy tűnik, hogy az emberiség direkt a természet ellen fordul

Mohay Réka

Mindennemű biológiai háttérképzettség nélkül időnként elgondolkodom, hogy mi áll az allergiák hátterében. A parlagfű különösen ludas a hónapokon át tartó, náthás, tüsszögéses állapot kiváltásában. Genetika, írják egyes tanulmányok, ugyanakkor egy másik tényezőt is felfedezek egy webes egészségügyi portál böngészése során: a stressz is fokozhatja, kiválthatja az allergiás reakciókat. 

Ez talán az egyik társadalmi méreteket öltő kulcstényező, ami megkeseríti a modern ember életét. Bár nem feltétlenül sírom vissza az elektromosság vagy az antibiotikumok és a torokgyík leküzdése előtti időket, az vitathatatlan, hogy ma már gyermekkortól kezdve óriási stressznek vagyunk kitéve, amiről nem lehet eleget beszélni, amelynek romboló mivoltát nem lehet elégszer hangsúlyozni.

Bár már Selye János óta tudjuk, vannak pozitív stresszhatások is, de az egész napos információdömping, a különféle döntően felesleges elvárások, feladatok hajhászása azonban leginkább a romboló hatások közé sorolható.

Nem csoda, hogy egyre több az intolerancia, allergia, hormonrendszeri és autoimmun betegség, hiszen az állandó stressz minderre hatással van. Arra pedig már kevés a karakterszám, hogy körbejárjuk, az életmódunkat is mennyi egyéb romboló, természetellenes hatás éri, az ételeink nagy része silány mása a hajdani ideának. Észhez térünk hamarosan – gondolnánk, ám a világban megfigyelhető tendenciák nem ezt mutatják.