Megoldás lehet az összeköltözés

Tóth Viktória

Kiskoromban gyakran mentünk a falusi postára csekket befizetni vagy levelet feladni. Emlékszem gyerekként is jó érzés volt, amikor én fizethettem ki a postásnak az összeget, nekem adott vissza.

Utána választhattam egy sorsjegyet, vagy volt, hogy egy plüss játékot, netán csokit is. Amikor már tudtam írni és olvasni, én címezhettem meg a képeslapokat karácsony vagy húsvét előtt. Ennél jobb csak az volt, amikor egyedül dobhattam bele a nagy postaládába. És vártam, hogy néhány nap elteltével megérkezzen a rokonokhoz az üdvözlőlap.

Ma már ritkán küldünk képeslapot, s akkor is leginkább csak a régi idők emlékére. De a további postai szolgáltatásokat, legyen az csomagfeladás vagy -átvétel, csekkbefizetés, nagyon sokan igénybe veszik. Míg a vármegyeszékhelyen, nagyobb városokban kis túlzással minden sarkon van posta, a kistelepüléseken csak egy van (jó esetben). Gondoljunk csak az egyedül élő idősekre, vagy a kisgyermekesekre, aki nem olyan mobilisak. Számukra nagyon jól jön, hogy helyben van a posta.

A jelenlegi helyzetben, a központi postai bezárások idején a községekben legjobb amit tehetnek, hogy tovább működtetik a szolgáltatásokat helyben. Ha például a kisboltba költözik be a posta, az a településnek, a lakosoknak és a boltnak is jó. Így megnőhet a vásárlók száma is. Mert az ember a levélfeladás után csak körülnéz, majd talán vásárol is valamit. Minden rosszban van valami jó, ez most így mindenkinek a lehető legjobb.