Airport 2024: ha nagy üzletről van szó, Baranya valamiért mindig elkésik

Mészáros B. Endre

A Monopoly társasjátékban jöttem rá, az üzleti világban az nem nyerhet, aki megáll középszinten, annak áll a zászló, aki minden pénzét újra beforgatja. 

Jó ideig azt mondták, Baranya gazdasági lemaradása a modern szállítási útvonalak hiányának köszönhető. Aztán lett autópályánk, de későn, addigra már elhappolták a jó külföldi befektetőket. Majd a repülőtér volt a bűnbak. 2011-re felfutott a légi pálya: gépek röpködtek Pécsről Burgaszba, Korfura, ám egy év alatt elcsendesült a történet. Most Málta és München az új kitörési irány. Nos, nem valószínű, hogy a máltai vonal megrengeti majd a pécsi turizmust. München biztatóbb kilátásokat kínál, igaz, vonattal ide ugyancsak hamar el lehet jutni. 

Úgy érzem, kicsit mindig elkésünk. Pécsnek összességében kiválóak a földrajzi adottságai, de nem merünk kockáztatni, hiányzik nálunk az alkalmazkodás, a győzni akarás. Például közel a tenger, van repülőterünk, autópályánk, szakképzett munkaerőnk, nemrégiben egy neves külföldi befektető pedig ezen kérésekkel akart hazánkban gyárat telepíteni, de Pécs addig vacillált, hogy a cég kevesebb feltétel teljesülése mellett az ország északi részébe talált helyet. 

A Monopolyban sem lehet úgy győzni, hogy várjuk a jó szerencsét. Tudatosan szervezkedni, építkezni kell és lenyomni a kisebbeket. Persze jó, ha van indulásnak egy-két szálloda, vagy például repülőtér, önfenntartó járatokkal. Ám ezt követően rajtunk múlik, hogy merre halad és miként a fejlődés.