A fiatalok egyre inkább örökös albérletbe vágynak

Furcsa kettősség jellemzi a hazai ingatlan- és albérleti piacot. Miközben évtizedek óta lakásínség uralkodik az országban, és a kiadó lakásokra is folyamatosan magas az igény, az utóbbi esztendőkben folyamatosan szűkül a kínált albérletek száma. Az ingatlanárak különösen nagy ugrással – bő tíz év távlatában akár megháromszorozódva – szöktek az egekbe, emiatt aztán sokan látták elérkezettnek az időt korábban bérbe adott lakásaik értékesítésére. Csak az utóbbi egy évben ötödével csökkent a kínált albérletek száma – december végén 12 300 hirdetést számolhattunk össze – és ugyancsak a KSH statisztikái szerint országos átlagban a bérleti díj is 20–25%-kal emelkedett.  

A prímet továbbra is a főváros viszi átlagosan 200 ezres díjaival (óriási szórással persze a 140 ezres Csepel, illetve a 300 ezres várnegyed és V. kerület között), míg Debrecen, Győr, Szombathely, Székesfehérvár és Veszprém mellé a hirtelen megnőtt ukrán kereslet miatt Nyíregyháza ugrott föl a 150–165 ezres kategóriába. 

Baranyában nagyjából Pécsre korlátozódik az albérleti piac; e napokban összesen 6–8 lakást kínálnak Mohácson, a többi városban pedig együttesen ennyit. Az átlagos lakásméret itt 57 négyzetméter, mi Szegeddel karöltve a 125–140 ezres (négyzetméterre vetítve kb. 2400 forintos) középmezőnybe tartozunk. A decemberi kínálatban a legolcsóbb szoba 35 ezer volt, ám éppen a legkisebb lakásokból a legnagyobb a hiány.

Érdekes fordulatot jelez a KSH ifjúsági index: a 19–29 évesek közötti idei őszi felmérésében ugyanis a két évvel ezelőttinél 20%-kal kevesebben (a megkérdezettek kevesebb mit fele) jelezték pénzkidobásnak a lakásbérlést.  

E generáció növekvő mobilizálódási hajlandóságát jelzi, hogy – amint az autók esetében is – egyre kevesebben vágynak saját tulajdonú ingatlanra; ezzel párhuzamosan a két év előttinek a duplája (minden ötödik fiatal) mondta most, hogy az egész életét el tudja képzelni albérletben. Más kérdés, hogy az ingatlant, mint hosszú távú befektetést ugyanakkor ez a korosztály sem írta végleg le, igaz, a 2020-as 65%-kal szemben ma csak 45% tenné a pénzét ingatlanba, ha lenne.

Ingatlan-tanácsadók először is a bérleti szerződés részletes írásba foglalását javasolják, amelyben minden fontos körülményt rögzíthetünk: a bérlő és bérbeadó jogait, kötelezettségeit, a majdani felmondás, illetve a bérleti és közüzemi díjak elszámolásának, kifizetésének módozatait is.  

Ne feledjük, az albérlet díja adóköteles jövedelem, akár vállalkozóként, akár magánszemélyként értékesítjük lakásunkat, házunkat. Utóbbi esetében, és ha a bérlő is magánszemély, több egyszerűsítéssel ugyanakkor: főszabályként áfa-mentesen, és a bruttó bérleti díjból történő 15% szja megfizetésével. Ennek kiszámítása történhet vagy a 90%-os szabály alkalmazásával, vagy tételes költségelszámolással is.