Kínos helyzetbe hozták Péterffyék a pécsi művészeket

Miközben szocialista, DK-s, vagy momentumos potentátokra, ismerősökre, ügyvédi körökre, tanácsadókra, biztosokra sok tízmillió forintot költ a pécsi baloldal, addig a pécsi kulturális élet meghatározó alakjaiból álló, a város művészeti elitjét képviselő csoportnak egy fillért sem adnak. Ennek ellenére ők ingyen, az otthonukért dolgozva, valóban önzetlenül igyekeznének tenni a pécsi kulturális életért. Csakhogy hét hónapja még össze sem ültek, holott például a városi kulturális óriáscég, a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. igazgatójának leváltásakor, vagy éppen az új vezérének megválasztásakor lett volna erre alkalom. 

Dévényi Sándor, a Nemzet Művésze, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész is tagja még a tanácsnak. Lapunknak azt mondta, hogy ez utóbbi ügyben sem kérték ki a véleményüket, a leváltás okait nem ismeri, de nyilván egy pályázatot kellene kiírni a posztra, olyan személyt találni, aki a kulturális szférában és a vállalatvezetésben is jártas. Bár tavaly elkészítettek egy szakmai anyagot, javaslatcsomagot arra, hogy szerintük ebben a városban mit kellene elsődlegesen megoldani a kulturális szférában, de ennek fogadtatásáról nem kaptak visszajelzést. 

Jellemzően kisebb ügyekben, például emléktáblák, vagy a József Attila-szobor áthelyezésében kérdezték meg őket, amit meg is tettek, de Dévényi szerint ilyen ügyekben nincs szükség a Művészeti Tanácsra. 

– A tanács célját nem is igazán tudom megfogalmazni – mondta Dévényi. Lakner Tamás, Liszt-díjas karnagy, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar dékánja szintén a grémium tagja. A karnagy azonban munkatársunk tájékoztatásából tudta csak meg a múlt héten, hogy a Zsolnay Negyed élén igazgatóváltás volt. Amikor rákérdeztünk, szerinte kinek kellene vezetnie a létesítményt, egyértelműen azt mondta: „egy kulturális szakembernek kell”. 

A Kós Károly-díjas népi iparművész, Szatyor Győző már egy évvel ezelőtt otthagyta a testületet, mert nem látta értelmét tovább maradni, hiába érezte megtiszteltetésnek, hogy bekerült. 

– Egy évig eljártam a gyűlésekre, akkor még Bognár Szilvia volt az alpolgármester. Úgy láttam, hogy érti, ismeri a pécsi kultúrát és voltak ötletei is, jó volt a hozzáállása és akkor nekiláttunk a munkának, hogy az intézményvezetőkkel együttműködve, őket segítve tegyünk a kulturális életért. Aztán leváltották, olyan ember került a helyére, aki azt sem tudta, mi az a kultúra. Sorra ugyanazokat a gondolatokat elmondtuk, szajkóztuk, de ennek semmi értelme nem volt, ezért inkább más, hasznosabb dologra, alkotói munkára fordítom az időmet – mondta. Véleménye szerint amit az önkormányzat csinál, az felháborító, a politika felülírja a kultúrát, nekik csak a pénz számít. 2020-ban azonban még Péterffy propagandája is azt közölte, hogy a tanács „kulturális szférát érintő helyi jogszabályok, döntések, közgyűlési előterjesztések előkészítésének szakaszában állásfoglalást alakíthat ki, a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban javaslatot tehet.” 

Feltették a kérdést: gittegylet? 

Péterffy Attila polgármester a legutóbbi közgyűlésen be is vallotta, hogy a Művészeti Tanács véleményét nem kérték ki a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. ügyvezetőjével kapcsolatban, aki a karbantartásért felelős üzemeltetési igazgató, Hummel Márk lett. Nem véletlenül kérdezte meg a nemzeti oldal tőle aztán, hogy gittegyletnek tartja-e a tanácsot, amire úgy reagált, hogyha tudnák, hogy miért jött létre a Művészeti Tanács, akkor nem kérdeznének ilyeneket. 2020-ban azonban még Péterffy propagandája is azt közölte, hogy a tanács „kulturális szférát érintő helyi jogszabályok, döntések, közgyűlési előterjesztések előkészítésének szakaszában állásfoglalást alakíthat ki, a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban javaslatot tehet.”