2023.01.06. 07:00
Az amerikai írót magával ragadta a furcsa tiszazugi arzénügy
A New York Times a 20. század legnagyobb mérgezéses eseteként írta le a tiszazugi méregkeverők történetét. Hope Reese amerikai író erről a különös gyilkosság-sorozatról ír könyvet, a méregkeverő asszonyok titkának felderítése érdekében alapos kutatásokat végzett. Nemrég a pécsi írórezidencián dolgozott.
– Az 1900-as évek elején történt mérgezési eseteket kutatja, melynek során a helyi asszonyok bizonyos források szerint közel háromszáz embert, köztük férjeiket tették el láb alól tiszántúli falvakban, köztük Nagyréven. Honnan kapta az ötletet?
– Egy barátomtól értesültem az eseményekről, akinek magyar nagyapját megmérgezte a felesége, majd hosszú évekre börtönbe került. Ez nem a tiszazugi esetekhez tartozott, de a barátom biztatott, nézzek utána ennek a sokkal súlyosabb mérgezési ügynek. Különlegesnek találtam a történetet és folyamatosan új részleteket ismerek meg.
– Hogyan végez kutatást az ügyről?
– Interjút készítettem néhány nagyrévi lakossal, valamint sok akadémikussal – magyarral és amerikaival –, aki rálátással bír az ügy különböző aspektusaira. Emellett Bodó Béla és Mátay Mónika kutatásaira is támaszkodom. Még nem árulhatok el sokat az eredményekről, de annyit mondhatok, hogy nincs egyértelmű válasz, amely megmagyarázná, miért fordultak elő ilyen nagymértékben mérgezési esetek.
– Négy éve Budapesten él. Mik a benyomásai Magyarországról?
– Úgy tapasztalom, itt és egész Európában lassabb az élettempó, mint Amerikában, ez igazán tetszik. Kedvezőbbnek látom a munka és a magánélet egyensúlyát, az emberek jobban élvezik a barátaik társaságát, a közösségeket. Imádom a kávézó-kultúrát, a fürdőket, az építészetet és azt, hogy gyalog bejárhatók a városok.
– Milyennek látja a magyarokat amerikai szemmel?
– Egészen más és sokkal hosszabb történelmük van, mint az amerikaiaknak. Megfigyelhető egyfajta bánat, olykor áldozati érzés, amely áthatotta a magyar pszichét. Rendkívül mélyen érző emberek, akik ismerik a történelmüket és gyakran igen barátságosak, ha megismerjük egymást. Amerikaiként mindig is szívesen fogadtak és soha nem tapasztaltam ítélkezést. Sok barátot szereztem. Ők segítenek eligazodni az itteni életben, amit nagyon megszerettem – ezt kiváltságnak érzem.
– Hogy hangzik kívülről magyar nyelv?
– Soha nem hallottam még ehhez foghatót! Eleinte nagyon nehéznek tűnt, különösen a szavak hossza és az ékezetes betűk miatt. Egyre jobban megismerem, de sajnos még messze vagyok a folyékonyságtól.
Szabadúszó íróként él hazánkban
Hope Reese író, újságíró rendszeresen publikál a New York Times-ban, emellett számos egyéb lapban jelennek meg írásai. A pszichológia és feminizmus kérdései mellett gyakran foglalkozik kulturális, politikai, technológiai témákkal is. A Harvard Extension School újságírás szakán szerzett mesterfokozatot, jelenleg szabadúszó. Ezt megelőzően dolgozott a CBS Interactive médiavállalat, a TechRepublic kiadvány és a Indiana Egyetem Délkelet berkeiben is – ez utóbbinál oktatóként. A tiszazugi méregkeverő asszonyokról készülő könyvét várhatóan magyarra is lefordítják majd, legkorábban 2024 tájára tervezik a megjelenést a kiadóval.
