Hullámozni kezdett az orgona billentyűzete a nagy földrengésben

A földmozgás oly' nagy volt, hogy Baranyában is érezték. Számos ház megrongálódott, volt, ahol a miséző pap az oltára esett.

1880. november 9-én reggeli órákban 6,3 erősségű földrengés rázta meg Zágrábot. Az akkor újságok beszámolója szerint a horvát fővárosban alig maradt épségben ház. A megrongált épületek többsége lakhatatlanná vált. A zágrábi székesegyház mennyezet beomlott, összezúzta a főoltárt.

A földrengést Magyarország területén is érezni lehetett, így Baranyában is. A Pécsi Figyelő 1880. november 13-án részletesen beszámolt az akkor baranyai észlelésekről, károkról. Mint a lap írta: „Pécsen oly földindulás volt érezhető, mint itt emberemlékezet óta nem észleltek.”

A lap felsorolja, hogy mi történt november 9-én Baranyában. Pécsen több épület fala megrepedt, kémények dőltek le. Megrongálódott a pécsi püspöki palota, a Lyceum és a Ferencesek temploma.

A földmozgás a legnagyobb zavart a belvárosi templomban okozta, ahol reggel ifjúsági szentmisét tartottak. A földmozgás olyan nagy volt, hogy a lap szerint: „az álló és térdelő fiatalság egymásra düledezett, ezen sorsot a szentmisét szolgáltató pap sem kerülte el.”

A földrengést számos baranyai településen érezték, így Magyarszéken, Okorágon is.

Egy rendkívüli történetet is leírtak a Pécsi Figyelőben: Vajszlón a római katolikus templomban szentmise volt. A földrengéskor a miséző a pap az oltárnál elesett, a kántor pedig nagyon megijedt, mert az orgona más hangokat adott, sehogy sem találta meg ujjaival a billentyűket, mik a hullámzásban elszöktek ujjai alól.