A pécsi ferences betlehem hazánkban egyedülálló alkotás

A Szent Család szobrai nyolcvanegy, a teljes kompozíció nyolcvan éve készült el, a ferences szerzetesek kommunisták általi elhurcolását is túlélte, s a mai napig kedvelt ünnepi látványosságot jelent. 
 

– Külön érdekesség, hogy a Szent Család szobrait Vízkeresztkor kicserélik: a jászolban fekvő Jézus és mellette térdelő szülei alakját január 6-án a Szűzanya ölében ülő gyermek és a mellettük kezeit összekulcsoló Szent József váltja fel – tudtuk meg Molnár Lászlótól, a Szent Ferenc plébánia tanácsosok testületének alelnökétől. 

A jelenet állandó szereplői a pásztorok, valamint a napkeleti bölcsek – bár hivatalosan a bölcsek látogatására is vízkeresztkor emlékezünk, az ő szobraik és különleges állataik, a teve és elefánt már karácsonykor is láthatók. 
A szobrokat az egykor Pécsen is működő ferences rend Szent József oltárépítő műhelyében készítették el a fráterek, azaz a pappá nem szentelt szerzetesek és a hozzájuk csatlakozó világi munkások, alapanyagul pedig siklósi és mohácsi fát használtak, minden darabot kézzel faragva. 
 

A betlehemállítás rendkívül népszerű Magyarországon, eredete azonban túlmutat hazánkon, ugyanis Szent Ferenctől ered. Az assisi szent az 1200-as években, valószínűleg szentföldi zarándoklata hatására Greccióban, melyet Betlehemhez hasonló helyszínnek vélt, egy barlangban állított fel jászlat szalmával, szamárral és ökörrel, így felelevenítve Jézus világra jöttét. Szentmisét is ünnepeltek itt, s eközben a legenda szerint egyik résztvevő itáliai lovag látomásban alvó gyermeket pillantott meg a jászolban, akit Ferenc karjaival átölelt. A helyi lakosok részvétele kapcsán a hagyomány az élő betlehemezés hagyományát is Greccióhoz köti, azóta a betlehemes játékok mellett számos ábrázolás is készült Európában, köztük hazánkban is. 
 

A pécsi ferences betlehem pásztorai gyümölcsöket, terményeket visznek a kis Jézusnak, a napkeleti bölcsek a három bibliai ajándékkal érkeznek. Az egyházi hagyományban az arany Krisztus királyságának jelképe, ezt a pécsi művészek egy díszes korona formájában jelenítik meg, melyet a jászolhoz legközelebb lévő bölcs ad át a gyermeknek. A másik két adomány jelentése is szimbolikus: a tömjén istenségének, a mirha pedig megváltó szenvedésének, illetve az erénynek, az imádságnak és a szenvedésnek a kifejezője. 

Római minta ihlette a szoborcsoportot
A pécsi betlehemállítás gondolata az egykori ferences tartományfőnöktől ered. Az építőműhely vezetője, Ernő testvér egy társával számos itáliai templomot meglátogatott, s a római Szent Antal bazilika szobrait találták a legszebbnek, így ez ihlette a pécsi szobrokat, de sajátosan magyar elemként egy pulikutyát is megjelenítettek az alkotók a jászol körül. 
A ferences betlehemet december 24-e és január 9-e között minden nap délután 3 és 5 órakor lehet megtekinteni, valamint vasár- és ünnepnapokon a 8-as és a 11-es mise előtt is. Idén a templomban éjféli misét is ünnepelnek szenteste.