2024.04.03. 20:00
Mátyás király vándorúton: Tallér Zsófia utolsó meseoperája a Pécsi Nemzeti Színházban
Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző utolsó meseoperáját mutatja be április 6-án a Pécsi Nemzeti Színház. A Mátyás király vándorúton nem csupán a legendás magyar uralkodó, hanem a tragikusan fiatalon elhunyt zeneszerző emléke előtt is tiszteleg. Az előadás vidám mese köntösében kínál zenei és színházi élményt az egész családnak.
A Mátyás király alakját őrző néphagyományt, tréfás, trükkös történeteket vesz alapul a szombaton debütáló ősbemutató.
– Alig akadt a történelem folyamán olyan király, mint Mátyás, akiről a legendáriumban, mesékben, emlékezésekben és tényekben, ennyi pozitív és a mai embernek is tetsző történet maradt volna az emlékezetben. A róla szóló történeteknek bizonyosan oka is van, ami így szól: az igazságos Mátyás király – fogalmaz Gulyás Dénes rendező, a teátrum operatagozatának vezetője a Pécsi Nemzeti Színház ajánlójában.
A legendás király 1490-ben éppen április 6-án hunyt el, idén, 534 évvel később ugyane napon kerül sor az ősbemutatóra.
Két történetet dolgoz fel a Mátyás király vándorúton
– Tallér Zsófia zenéje és szövegkönyve két olyan történetet dolgoz fel, melyek igazságtételeinek sorába tartoznak. Mátyás, mivel köznemesi rangból származott, maga is tudta, hogy milyen visszaéléseket szokott a hivatalnokság és a nemesség elkövetni. Ezért titkos utazásokat tett, hogy erről bizonysága legyen. Ilyen titkos utazásainak egyik legérdekesebb története, a „Kolozsvári bíró” melyet Heltai Gáspár 16-ik századi protestáns prédikátor, író tartott fenn az emlékezet számára. Ennek nyomán írta Tallér Zsófia a kolozsvári bíró esetének, előadásunk első felvonása egy részének szövegkönyvét. A második felvonás történetének furcsa címe van: Mátyás király lopni megy. A történet olyan kacifántos, mint maga a cím (hogyan is képzelhető el, hogy Mátyás lopni megy?), de ebben a történetben bizony Mátyás életére törnek. A merénylet természetesen nem sikerül, s a bűnösök, ahogyan a mesékben, legendáriumban, mivel azoknak igazságalapjuk van, általában történik, a bűnösök elnyerik büntetésüket – ismerteti Gulyás Dénes az előadást.
A produkció bemutatására már 2020-ban elkezdett készülni a társulat, a megvalósításra azonban csak most, 2024-ben kerülhet sor, így egy régóta várt előadással várják a nézőket.
Időközben, 2021 tavaszán tragikusan fiatalon, hosszú betegség után hunyt el Tallér Zsófia, aki számos színpadi mű között több ifjúsági darabot, meseoperát komponált. A pécsi teátrum így az ő emléke előtt is adózik az előadással.
Ismerős és új arcok is feltűnnek az előadásban
A produkciót a premiert követően áprilisban és májusban is több alkalommal láthatja majd a közönség.
A rendező, Gulyás Dénes mellett a játékmester Tóth András Ernő, zenei vezető és karmester Bókai Zoltán, koreográfus Vincze Balázs.
A címszerepben Kállai Gergelyt láthatjuk, mellette Bergovecz Dávid, Bende István, Vajda Zsófia játszik. Láthatjuk és hallhatjuk továbbá Rubind Pétert, Durovics Gézát, Schum Lászlót, Váradi Mariannát, Győrfi Istvánt, Vermes Timeát és Sárközi Edinát. Bemutatkozik továbbá Orosz János és Codeluppi Livio.
A zeneszerző, Tallér Zsófia Munkásságát 2011-ben Erkel Ferenc-díjjal, 2016-ban Bartók-Pásztory-díjjal ismerték el. 2011-ben a Boribon muzsikál című gyereklemez zenéjéért Az év gyermekalbuma kategóriában Fonogram-díjat, 2015-ben az Egyiptomi halottaskönyv részleteinek felhasználásával készült Pert Em Heru című művéért Artisjus-díjat kapott. Leánder és Lenszirom című, 2015-ben bemutatott operája óriási sikert aratott a Magyar Állami Operaházban, így három évadon keresztül műsoron tartották.
