Hírek

2004.12.15. 00:00

A gyengébb forint növeli a törlesztést

Halljuk a hírekben, hogy a kormány gyengíteni szeretné a forintot, hogy jövedelmezőbb legyen a külföldre termelő cégek működése. Ez esetben a devizahitelekkel rendelkezők rosszabbul, a forintalapú hiteleket fölvettek jobban járhatnak. Szerencsére utóbbiak vannak lényegesen többen.

Horváth K. József

Az úgynevezett devizahitelek részaránya az összes banki lakossági hitelen belül egyelőre csak 3 százalék. Arányuk azonban növekvő. A devizahitelek körében a bankok általában euró- és svájci frank alapú termékeket alakítottak ki. Utóbbiak általában a kisebb árfolyammozgás miatt kiszámíthatóbbak.

A devizaalapú lakáshitelek előnye, hogy a kamattámogatású hitelekhez képest is előnyösebb a kamatuk.
Utánanéztünk, konkrétan milyen kockázatokkal kell számolnia annak, aki például a lakásvásárlásához szükséges összeget egészíti ki kölcsönből. Megvizsgáltuk a szabad felhasználású forint-, az állami kamattámogatásban részesített forintalapú hitelek, továbbá a svájci frankban, illetve euróban felvett kölcsönök törlesztőrészleteinek változását, ha módosulnak az árfolyamok és a kamatok.

A forinthitelek esetében csak kamatváltozásokkal számoltunk, nincs árfolyamkockázat, mint a devizás kölcsönöknél. Ha például valaki ötmillió forintot vesz föl lakásvásárláshoz tízéves futamidővel, jelentős eltéréseket láthat táblázatunkban a havi törlesztőrészletekben. Látható, hogy a kamattámogatás nélküli, szabad felhasználású hitelek akár harmincezer forinttal magasabb havi törlesztőrészletet is jelenthetnek. Az államilag támogatott forintkölcsönök és a devizahitelek törlesztőrészletei között azonban nincs számottevő különbség.

Ha viszont a forint például ötszázalékos árfolyamromlást szenved el, akkor a devizaalapú hitelek havi két-három- ezer forinttal drágulnak havonta. Hasonló a helyzet a svájci frank vagy az euróalapú hitel fél-, illetve egyszázalékos kamatemelkedése esetén is. A törlesztőrészletek összegét ilyenkor azonnal megváltoztathatják a bankok.

Az utóbbi időben a svájci frank alapkamatához kétszer is hozzányúltak, a pénzintézetek azonban nem emelték a törlesztőrészleteket. Valószínűsíthetően azért, mert az eredeti kamatmérték is elegendő nyereséget tartalmaz. A forint fél-, illetve egyszázalékos kamatcsökkenése pedig a forintkölcsönöket teszi havonta egy-négyezer forinttal olcsóbbá, függően attól, államilag támogatott kamatokról van-e szó vagy sem.

További előre nem várt terhek tízezrekben mérve

Tatár Attila, a Bankweb internetes honlap pénzügyi tanácsadója felhívta a figyelmet arra, hogy a hiteleket drágítja a közjegyzői díj negyvenezer forintja. Ezt azért kell fizetni, mert hitelezéskor

közjegyző által készített szerződés jön létre a bank és a hitelfelvevő között. Ki kell fizetni továbbá az ingatlanérték-becslés díját és a folyósítási jutalékot is.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a bankok közti verseny éleződésével néhány éven belül olcsóbb kölcsönök is megjelenhetnek a piacon. A hitel kedvezőbbre cserélésének azonban költsége van. Csak az úgynevezett előtörlesztési díj (ezt akkor kell fizetni, ha hamarabb fizetik vissza a kölcsönt vagy kedvezőbbre váltanak) harmincezer forint körül mozog. Jól meg kell tehát gondolni, hogy a mostani eladósodást milyen pénznemben tesszük. Legelőnyösebb az államilag támogatott forinthitel.

Ez esetben a devizahitelekkel rendelkezők rosszabbul, a forintalapú hiteleket fölvettek jobban járhatnak. Szerencsére utóbbiak vannak lényegesen többen. Horváth K. József -->

Ezek is érdekelhetik