Közélet

2010.01.05. 19:18

Egy hónap az egyetemi jelentkezésig

Alig egy hónapjuk van a diákoknak eldönteni, akarnak-e egyetemre menni. A statisztikák azt mutatják, a hátrányos helyzetű térségekben erre egyre inkább „nem” a válasz.

Nyaka Szabolcs

December közepétől megnyíltak a felsőoktatásba vezető kapuk, legalábbis elvileg már be lehet adni a jelentkezési lapot. A legtöbben persze alaposan megfontolják a jelentkezést, de nekik sincs már sok idejük. Alig több mint egy hónap van még a lapok vagy az elektronikus jelentkezés benyújtásáig: február 15-e a végső határidő.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Nyílt nap a Pécsi Tudományegyetemen – december közepétől megnyíltak a felsőoktatásba vezető kapuk, elvileg már be lehet adni a jelentkezési lapot (fotó: laufer László)
[/caption]

Az elmúlt években többször is történtek jelentős változások a felsőoktatási jelentkezésben, nincs ez másként az idei esztendőben sem. Megemelték az egyetemre-főiskolára való bejutás alsó határát, immár 200 pontot legalább el kell érni a 480 pontos rendszerben. A tavalyi 160 pontos alsó léc egyébként a szakemberek szerint egy erős kettes érettségivel ért volna fel a régi rendszerben – s az elégségessel végzők általában nem is álmodhattak korábban egyetemről.

Persze az most is kérdés, kinek lesz csak álom a felsőoktatás. Az elmúlt években folyamatosan csökkent a középiskolás korosztály, s így a jelentkezők létszáma is. Kiugrás tavaly volt tapasztalható, a szakértők szerint főként a mesterképzések beindulása miatt. A növekedés azonban korántsem egyenletes. Ha Baranyát nézzük végig, a statisztikákból az látszik, hogy csak bizonyos részeken nőtt meg látványosan az egyetemre pályázók száma. A pécsi kistérségben például 2008-ban kevesebben mint kétezren jelentkeztek, míg tavaly már csaknem 2700-an.

Pécsváradon és környékén csaknem másfélszeres az emelkedés, a 150 főt közelítette a jelentkezők száma. A sellyei kistérség viszont tavaly sem tudott robbantani: az előző évi 78 fő után tavaly 82-en vágtak bele az egyetemi kalandba, s még a pótjelentkezéssel sem nőtt száz fölé a létszám. A szakemberek szerint az anyagi megterhelés, az alacsonyabb iskolázottság mind-mind hátráltató. Így viszont nagyobb területek maradhatnak felsőfokú végzettségűek nélkül.

Ezek is érdekelhetik