Európai szintű visszhang a kultúráról: tízéves az Echo

– Úgy éreztük, Pécsnek olyan jelentős a művészeti élete, hogy megérdemli a rendszeres, kritikai szemlézést. És úgy, hogy ez európai mércével, ne a sokszor jellemző, kissé provinciális, belterjes nézőpontból történjen. Ez óhatatlanul oda vezetett, hogy többször is „sikerült” megsérteni egy-egy kritika alanyát. Ennek ellenére továbbra is azt valljuk, hogy a kritikai értékrend ne elfogultságon, személyes ismeretségen alapuljon, hanem egyfajta szilárd, általánosabb értékrenden. Az Echo igyekszik tárgyilagos és hiteles lenni, még ha a megfogalmazás néha karcos is.

– Vannak a tíz évben korszakai az Echonak?
– Úgy látom, hogy leginkább a folytonosság dominál. Az a kör, amelyik a lapot létrehozta, ma is megvan, szerzőként, rovatszerkesztőként továbbra is kötődnek az Echohoz. Ha korszakokat akarok említeni, akkor mi már 2002–2003-ban elkezdtünk írni az EKF-témakörről, a szerkesztőség látogatást tett Grazban, mint kultúrfővárosban. A címre történő pályázás elnyerése, 2005 óta pedig ez az egyik vezértéma a lapban.

– Nem nagyon szívesen, de pénzről is beszélni kell egy picit. Milyen forrásokból él meg az Echo?
– A kezdetek kezdetén volt egy olyan elképzelés, hogy majd azok az intézmények támogatják a lapot, amelyeknek a programjairól írunk. Nos, az első számok megjelenése után nyilvánvalóvá vált, hogy ez a várakozás nem volt megalapozott, és szerintem nem is lett volna ideális. A városi önkormányzat sokáig támogatta a lapot, majd a kulturális vezetés szintén megsértődött és megvonta a támogatást. Volt egy pillanat, amikor be is jelentettük: ez az utolsó lapszám. Akkor jelentek meg a színen a magánszponzorok. A város 2006-tól tért vissza a támogatók közé.

– Főszerkesztőként mit szeret legjobban az Echoban?
– Amikor az elkészült portrékat olvasom, mindig nagy élmény újra és újra ráébredni, milyen sok tehetséges, értékes ember él és dolgozik ebben a városban. Jó, hogy egy-egy hosszabb interjúban fel tudjuk hívni rájuk a figyelmet.

Ünnep április 8-án

A jubileumi Echo-estet a Művészetek és Irodalom Házában tartják április 8-án 18 órától. Az est során a legújabb lapszám bemutatása mellett az elmúlt tíz év pécsi művészeti-kulturális fejleményeivel, az Echo kultúraközvetítő és -értékelő szerepével, a vidéki kulturális élet lehetőségeivel, változásaival, egy városi művészetkritikai folyóirat feladataival és funkciójával foglalkozó beszélgetésre kerül sor. A beszélgetést vezeti Takáts József eszmetörténész. 19 órakor nyílik meg a Visszfények az Echoból kiállítás Tóth László fotográfiáiból.