Ukrán válság

2023.08.04. 06:15

Videófelvétel egy orosz hajó elleni dróntámadásról

527. napja tart a háború. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Illusztráció egy korábbi hadgyakorlatról, amelyen az Orosz Haditengerészet is részt vett.

Forrás: MTI

Fotó: -

Donald Trump egy újabb riválisa találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel Kijevben

Chris Christie amerikai republikánus elnökjelölt-aspiráns, Donald Trump egyik párton belüli riválisa Ukrajnába látogatott, találkozott pénteken Kijevben Volodimir Zelenszkij elnökkel, és az Egyesült Államok támogatásáról biztosította őt.

CHRISTIE, Chris; ZELENSZKIJ, Volodimir
Az ukrán elnöki sajtóhivatal által közreadott képen a republikánus elnökjelöltségért induló Chris Christie, korábbi New Jersey-i kormányzó kezet fog Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Kijevben 2023. augusztus 4-én 
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtóhivatal

A New Jersey-i kormányzó a Zelenszkijjel való találkozó előtt ellátogatott a bucsai tömegmészárlás helyszínére, és a Kijev melletti Irpinyben is megtekintette a harcok okozta károkat.

Christie elmondása szerint azért utazott Ukrajnába, hogy általa az amerikaiak betekintést kapjanak a háború okozta veszteségekbe. Leszögezte: egyetért azzal, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogassa Ukrajnát.

Annak vagyok a híve, hogy Ukrajna több segélyt kapjon, több jelentős segélyt és széles körű támogatást

 - mondta Zelenszkijnek, aki úgy válaszolt: fontosnak tartja, hogy ezeket a szavakat közvetlenül Christie-től hallja.

Az amerikai republikánus elnökjelölt-aspiránsok közül elsőként, júniusban Mike Pence - aki Trump alelnöke volt 2017 és 2021 között - járt Ukrajnában, és találkozott Zelenszkijjel.

A NAÜ nem talált robbanóanyagot a zaporizzsjai atomerőmű két reaktorának tetőszerkezetén

Nem talált robbanóanyagot a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a kelet-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű két reaktorának tetőszerkezetén.

Az ENSZ nukleáris felügyelőszervezete egy hónapos várakozás után kapott engedélyt az orosz kézen levő atomerőmű reaktorainak vizsgálatára - írta a szervezet pénteki közleményében.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői nem találtak aknát vagy robbanóanyagot az atomerőmű hármas és négyes reaktorának tetőszerkezetén és a turbinacsarnokokban

 - közölte a nukleáris felügyelőszervezet.

"Többszöri kérelem után a szakértői csoport csütörtökön hozzáférhetett a két reaktor tetőszerkezetéhez. A csoport továbbra is kéri az engedélyt az atomerőmű többi négy reaktorának tetőszerkezeti vizsgálatához" - tartalmazza a közlemény.

Moszkva és Kijev azzal vádolta meg egymást július 4-én, hogy támadást terveznek indítani az atomerőmű ellen. A NAÜ korábban többször is figyelmeztette a feleket arra, hogy az erőmű közelében egy katonai összecsapásnak katasztrofális következményei lehetnek.

A szervezet július 5-én közölte: elengedhetetlen, hogy szakértői hozzáférjenek a két reaktor tetőszerkezetéhez. Az ukrán fegyveres erők egy nappal korábban azt állították, hogy adataik szerint valaki robbanószerkezeteket helyezett el az említett két tetőre.

Orosz védelmi tárca: több mint 43 ezer ukrán katona esett el az ellentámadás kezdete óta 

Az ukrán csapatok ellentámadásuk kezdete óta, vagyis az elmúlt két hónap folyamán több mint 43 ezer embert vesztettek – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium. 

A kijevi rezsim június-júliusi úgynevezett offenzívájának kezdete óta az ukrán fegyveres erők veszteségei a harci műveletek során már több mint 43 ezer katonát tettek ki 

– hangzott a tárca az összegzése.
A minisztérium szerint ez az adat nem tartalmazza az ukrán és külföldi kórházakba szállított sebesülteket, a „külföldi zsoldosokat”, valamint azokat a harcosokat, akik az ukrán hátországban végrehajtott precíziós csapások következtében vesztették életüket.

A tárca tájékoztatása értelmében az orosz erők az ukrán ellentámadás kezdete óta legkevesebb 4900 haditechnikai eszközt semmisítettek meg, köztük 26 repülőgépet, 9 helikoptert, 1831 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 747 tüzérségi löveget és aknavetőt.

Igor Konasenkov altábornagy, a minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve visszavert ukrán ellentámadásokról, valamint Donyeck körzetében végrehajtott orosz ellentámadásról és Liman környéki előrenyomulásról számolt be. 

Az elmúlt nap folyamán a frontvonalon elesett ukrán katonák számát mintegy 575 főben nevezte meg. 

A megsemmisített ukrán célpontok között sorolt fel egyebek között két drónirányító központot.

Háromszáznál is több ukrajnai gyermek táborozik Magyarországon az Ökumenikus Segélyszervezet jóvoltából

Egész nyáron több turnusban zajlanak napközis táborok ukrajnai menekült gyermekek számára a Magyar Cserkészszövetség és az Ökumenikus Segélyszervezet szervezésében Budapesten és Nagykovácsiban – közölték a szervezők pénteken az MTI-vel. Azt írták, hogy a különféle tematikára épülő heteket szabadtéri és beltéri játékok, művészeti foglalkozások és kirándulások is színesítik. Az összesen háromszáz gyermeket fogadó nyári táborok célja – a többi között –, hogy 

a másfél éve tartó ukrajnai háború elől hazánkba menekült 5-16 éves gyermekek számára lehetőséget biztosítsanak új közösségek építésére, élménypedagógiával segítsenek feldolgozni az átélt traumákat és erősítsék az otthontól távol töltött idő alatti kitartást

 – fogalmaztak a közleményben. Ugyanakkor a táborok a szülőket is tehermentesítik a szeptemberi iskolakezdésig - tették hozzá.

Kijev szerint orosz fegyveresek fehérorosz olajfinomítót támadnának meg és Ukrajnát vádolnák érte

Ukrajna szerint Oroszország azt tervezi, hogy Wagner-zsoldosnak álcázott katonái és hírszerzői beszivárognak Fehéroroszországba, ahol támadást intéznek egy olajfinomító ellen, a műveletért pedig Kijevet teszik felelőssé a nyilvánosság előtt. 

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Telegramon pénteken megjelent közleményében azzal vádolta meg Oroszországot, hogy az úgynevezett hamis zászlós műveletet a Fehéroroszország délkeleti részén fekvő Mazir város stratégiai fontosságú olajfinomítója ellen követné el. 

Az MTI által idézett közlemény szerint a támadást magukat ukrán diverzánsoknak kiadó orosz katonai erők és hírszerző szolgálatok hajtanák végre.

Oroszország arra készül, hogy Ukrajnát vádolja meg saját tetteiért, és újból megpróbálja bevonni Minszket az Ukrajna elleni teljes körű háborúba

 – áll az SZBU üzenetében.
A közlemény szerint az információ több forrásból származik, 

egyebek mellett egy elfogott orosz katonára hivatkoznak.

Videófelvételen látható, ahogy egy ukrán drón megtámadja az Orosz Haditengerészet hajóját

A péntek délelőtti volt az első ukrán támadás az oroszok egyik fő kereskedelmi kikötője ellen, emlékeztet a Mandiner. A támadásban az egyik önvezető drón eltalálta az Orosz Haditengerészet Olenegorsky Gornyak nevű partraszállító hajóját – számolt be a Guardian.

A drónra szerelt kamerának köszönhetően videófelvétel készült a hajó elleni támadásról.

Az orosz védelmi minisztérium péntek hajnalban közölte, hogy meghiúsította az ukrán támadásokat a támaszpont ellen.

A videófelvétel itt tekinthető meg:

CNN-felmérés: Az amerikaiak többsége ellenzi, hogy az USA több támogatást nyújtson Ukrajnának

A demokraták és a republikánusok többsége ellentétes állásponton van az USA ukrajnai szerepvállalásával kapcsolatban – írja a Mandiner.
Az amerikaiak többsége ellenzi, hogy a kongresszus további finanszírozást engedélyezzen Ukrajna támogatására az Oroszországgal vívott háborúban – derül ki a CNN új, az SSRS által végzett közvélemény-kutatásából. A közvélemény megosztott abban, hogy az Egyesült Államok már eddig is eleget tett-e Ukrajna megsegítésére.

Összességében 55% szerint az amerikai kongresszusnak nem kellene további finanszírozást engedélyeznie Ukrajna támogatására,

míg 45% szerint a kongresszusnak engedélyeznie kellene. 51% szerint az USA már eddig is eleget tett Ukrajna megsegítésére, míg 48% szerint többet kellene tennie. A 2022 február végi orosz invázió első napjaiban végzett közvélemény-kutatás szerint 62%-uk úgy vélte, hogy az USA-nak többet kellett volna tennie.

A pártok közötti megosztottság azóta a felmérés óta tovább nőtt. A demokraták és a republikánusok többsége már ellentétes állásponton van az USA ukrajnai szerepvállalásával kapcsolatos kérdésekben.

Amerikai katonák haltak meg Ukrajnában

Két amerikai veterán halt meg Ukrajnában a múlt hónap végén a Magyar Nemzet beszámolója szerint, amikor intenzív orosz támadásokat hárítottak el, Ryan O'Leary, az amerikai hadsereg veteránja szerint. Andrew Webber, aki az amerikai katonai akadémián végzett, és Lance Lawrence, aki a tengerészgyalogságnál szolgált, mindketten július 29-én haltak meg.

Andrew rengeteg tudást halmozott fel a tervezés és a műveletek során. Valamint hideg fejjel állt a tényleges műveletekhez. A mosolya, a humora és a törődése hiányozni fog. Gondoskodó feleséget és lányokat hagy hátra

− tweetelte O'Leary. 

Sajtóinformációk szerint legalább 16 amerikai halt meg Ukrajnában 2022 februárja óta. Ezen amerikaiak közül sokan az amerikai hadseregben szolgáltak.

Kiderült, mennyit költ Moszkva a háborúra

Oroszország megduplázta és így százmilliárd dollár fölé emelte – vagyis az eddigi közkiadások harmadára – a 2023-as védelmi kiadási célját – derült ki egy, a Reuters hírügynökség által áttekintett kormányzati dokumentumból, amit a Magyar Nemzet szemlézett. A portál szerint így fény derült rá, hogy Oroszország valójában mennyi pénzt fordít a háborúra. 

A Reuters szerint 2023 első felében Oroszország 12 százalékkal, vagyis 600 milliárd rubellel többet költött a védelemre, mint az eredetileg 2023-ra előirányzott 4,98 ezer milliárd rubel (54 milliárd dollár).
A dokumentum alapján Oroszország az idei éves védelmi költségvetésének 57,4 százalékát már elköltötte.

Eredetileg az orosz költségvetési terv a büdzsé 17,1 százalékát irányozta elő „nemzetvédelemre”, azonban a Reuters szerint az év első hat hónapjában már 19,2 százalékot költöttek erre a célra.

Oroszország 2011 és 2022 között költségvetésének 13,9–23 százalékát költötte védelmi célokra.

Lengyelország és szövetségesei figyelemmel kísérik a balti-tengeri orosz flottagyakorlatot

Lengyelország és szövetségesei figyelemmel kísérik a balti-tengeri orosz flottagyakorlatot – közölte Andrzej Duda lengyel elnök pénteken az észak-lengyelországi Gdynia katonai kikötőjében tartott sajtóértekezleten. A nyilatkozatot megelőzően a lengyel államfő a gdyniai tengeri műveleti központban egyeztetett a Balti-tengeren fennálló biztonsági helyzetről. Közlése szerint a látogatás a folyamatban lévő orosz flottagyakorlattal függ össze.
Felidézte: 

az Okeanszkij Scsit-2023 (Óceáni Pajzs-2023) fedőnevű, e héten kezdődött manővereken az orosz haditengerészet több mint 30 hadihajója, 30 repülőgépe és mintegy hatezer katona – elsősorban tengerészek – vesznek részt.

A gyakorlatot Lengyelország „természetes módon” az Ukrajnában zajló háborúval köti össze, valamint azzal a tevékenységgel, amelyet Oroszország Lengyelország keleti határainál folytat - jelentette ki Andrzej Duda, aki hozzátette, elsősorban a Wagner-csoport fehéroroszországi jelenlétére gondol, amely csoportot Varsó nem tart „a szó szoros értelmében felfogott magánhadseregnek.”

Semmi kétségem sincs arról, hogy a Wagner-csoport tevékenységét igazából az orosz kormányzat irányítja

 – fogalmazott a lengyel elnök, hozzátéve: a zsoldosokat az orosz fenyegetés egyik formájának tekinti, majd aláhúzta, hogy

az orosz tengeri manőverek kapcsán a lengyel és a szövetséges egységek „folytatják tevékenységüket”, nyomon követik a helyzetet, és őrködnek a térség biztonsága felett.

Évi 50 milliárd dollárba kerül a háború Ukrajnának

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök azt mondta, hogy a háború Ukrajnának évente körülbelül 50 milliárd dollárba kerül. "Ez több, mint a békeidő költségvetési bevétele" - utalt a 2021-es költségvetésre, aminek bevételi oldala 48 milliárd dollár körül volt.

Az ország költségvetésének közel 50%-át Ukrajna külföldi partnerei támogatják, a fő támogatók pedig az Egyesült Államok és az EU.

Az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy 2024 és 2027 között 54,7 milliárd dollár (50 milliárd euró) pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának.

A kijevi közgazdasági iskola becslése szerint az orosz invázió több mint 150 milliárd dolláros közvetlen kárt okozott Ukrajna infrastruktúrájában.

Új tagokkal erősítik meg a BRICS-csoportot

Oroszország közölte, hogy a BRICS-országok csoportját új tagok felvételével erősítik meg, az eddigi leghatározottabban támogatják a terjeszkedés gondolatát – írja a Reuters. A feltörekvő gazdaságok BRICS-csoportjába jelenleg Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika tartozik. Moszkva a csoportot egyre fontosabb és befolyásosabb ellensúlynak tekinti az Egyesült Államok vezette nyugat felé irányuló globális ügyekben.

Oroszország csökkenti az olajexportot

Oroszország napi 300 ezer hordóval csökkenti az olajexportot szeptemberben – közölte Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes a Reuters hírügynökséggel. Oroszország már ígéretet tett arra, hogy márciustól az év végéig napi mintegy 500 000 hordóval, azaz olajtermelésének 5%-ával csökkenti olajkitermelését.

A lengyelek és a litvánok provokációtól tartanak

A lengyel és a litván vezetők sürgős találkozót tartottak egy stratégiailag érzékeny területen, ahol NATO-tagországaik Fehéroroszországgal és Kalinyingrád orosz területével határosak, figyelmeztetve, hogy Moszkva és Minszk provokációira készülnek a térségben. Wagner-zsoldosokat költöztetnek a NATO keleti szárnyához, hogy destabilizálják a katonai szövetséget - mondta Lengyelország miniszterelnöke.

Afrikának gabona kell

Az Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokon részt vevő afrikai vezetők az orosz gabona- és műtrágyaexport feloldására szólítottak fel a fekete-tengeri gabonával kapcsolatos megállapodás újjáélesztése érdekében - közölte Dél-Afrika. A csoport emellett felszólította az ENSZ-t, hogy tegyen lépéseket az Európai Unió tengeri kikötőiben elzárt 200 000 tonna orosz műtrágya kibocsátása érdekében – mondta Vincent Magwenya, Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök szóvivője.

A G20-csoportnak kellene meggyőznie Putyint

Az EU külpolitikai főképviselője levélben kérte a G20-ak minisztereit, hogy segítsenek meggyőzni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy nyissa meg újra az ukrán gabonaexport fő útvonalát afrikai és közel-keleti országok felé. A Guardian által látott levelében Josep Borrell arra figyelmeztetett, hogy Oroszország múlt havi döntése, hogy kilép a fekete-tengeri gabonaegyezményből, emberek, köztük gyerekek életét kockáztatja a háború sújtotta országokban és konfliktusövezetekben. Arra buzdította a nemzetközi közösséget, hogy "tiszta és egységes hangon" beszéljen a kérdésről.

Orosz toborzó hirdetések jelentek meg Kazahsztánban

A kazahsztáni internetezők képernyőjén elkezdtek megjelenni azok a hirdetések, amelyek komoly összeget kínálnak az orosz hadsereghez való csatlakozásért. A hirdetéseken orosz és kazah zászlók és a „váll a váll mellett" szlogen szerepel.

495 000 orosz rubel (1,9 millió forint) egyszeri kifizetést ígérnek azoknak, akik szerződést kötnek az orosz hadsereggel, valamint legalább 190 000 rubel (730 000 forint) havi fizetést és nem közölt extra juttatásokat.

A hirdetések egy olyan webhelyre vezetnek, amely lehetőséget kínál a potenciális újoncoknak, hogy csatlakozzanak az orosz hadsereghez az orosz távol-keleti Szahalin régióban. A weboldal tulajdonosa önkormányzati szervezetként szerepel.

Kazahsztánban több mint hárommillió orosz nemzetiségű él. Az ország hagyományosan Oroszország egyik legközelebbi szövetségese, de nem támogatta az ukrajnai háborút. A kazah törvények értelmében illegális a külföldi katonai konfliktusokhoz fizetésért való csatlakozás.

Románia napi 30 folyami hajót vámkezel

Románia közölte, hogy a következő két napban legfeljebb 30 olyan hajót vámkezel, amelyek arra várnak, hogy belépjenek az országba a Duna-parti ukrán kikötőkből.

Oroszország szerdán a hajnali órákban megtámadta Izmajilt - Ukrajna egyik legnagyobb folyami kikötőjét -, és 40 000 tonna gabonát semmisített meg.

Klaus Iohannis román elnök kijelentette, hogy Oroszország folyamatos támadása Ukrajna polgári infrastruktúrája ellen a Dunán háborús bűnöknek minősül.

A Duna a gabonaexport utolsó vízi útvonala Ukrajnából, mivel Oroszország a múlt hónapban ténylegesen blokád alá vette Ukrajna fekete-tengeri kikötőit.

Ukrajna háborús bűnként vizsgálja az orosz gabonatámadásokat

Ukrajna lehetséges háborús bűncselekményként vizsgálja a gabonainfrastruktúra elleni orosz támadásokat – közölte az ország főügyésze.

Oroszország megzavarhatja a globális energiaellátást

A brit kormány új listája szerint Oroszország zavart okozhat a globális energiaellátásban.
A kabinetiroda közzétett egy nyilvántartást, amelynek célja, hogy segítsen Nagy-Britanniának felkészülni az országot érő legsúlyosabb fenyegetések "legrosszabb forgatókönyvére".
Az egyes kockázatok hatását olyan tényezők alapján értékelték, mint az elveszett életek lehetséges száma és a pénzügyi költségek, míg az egyes kockázatok valószínűségét kiterjedt adatmodellezés és szakértői elemzés segítségével határozták meg.

A legsúlyosabb fenyegetésnek a szélsőséges időjárást és a világjárványt értékelték.

Az ukrajnai orosz invázió nyomán azonban a globális energiaellátás megzavarásának potenciális veszélye is felkerült az új nyilvános kockázatok közé a 2023-as listán.
Valószínűsége és hatása azonban viszonylag alacsony, a becslések szerint 0,2% és 1% közötti, illetve "mérsékelt".

Négyzetméterenkét 5 aknát is lerakhattak az oroszok

A legutóbbi kijevi harci jelentések szerint az ukrán erők visszafoglalták a Bahmut melletti területeket. Olekszij Danilov, az ukrán Biztonsági Tanács titkára azt mondta, hogy az orosz erőknek a hónapokig tartó megszállás alatt bőven volt idejük védekezni és kiterjedt aknamezőket telepíteni.

"Az ellenség nagyon alaposan felkészült ezekre az eseményekre. A csapataink által visszafoglalt területen lévő aknák száma teljesen őrült. Átlagosan három, négy, öt akna van négyzetméterenként" - mondta az orosz védelmi miniszter, hozzátéve, hogy az ukrán erők több szektorban is sikertelenül próbáltak előrenyomulni a donyecki régió déli és északi részén.

SOJGU, Szergej
Az orosz védelmi minisztérium által készített képen Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter (b) az Ukrajna elleni orosz háborúban részt vevő középső hadseregcsoport parancsnokságán tett látogatásán egy meg nem nevezett helyen 2023. augusztus 4-én
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium

Csütörtökön két hullámban lőtték Herszont

A délelőtti heves lövöldözés után az orosz erők augusztus 3-án este ismét lecsaptak Herszonra – közölte Olekszandr Prokudin, a régió kormányzója a Telegramon. A legutóbbi támadás egy bevásárlóközpontot és egy egészségügyi intézményt ért el. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.

A délelőtti orosz csapás több embert is megsebesített, köztük mentősöket. A támadások lakónegyedeket és polgári infrastruktúrát céloztak, de találat ért egy templomot és egy trolibuszt is.
Kedden egy kórházat ágyúztak az oroszok, ott egy orvos halt meg.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. augusztus 3-án az ukrán-magyar határszakaszon 6655 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7366 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 123 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Nehéztüzérséggel lövik Nikopolt

Az orosz erők kétszer támadták meg a Dnyipropetrovszk megyei Nikopolt, nehéztüzérséggel – közölte Szerhij Liszak kormányzó a Telegramon. Az ágyúzás megrongált egy helyi közszolgáltató céget. A támadásokban civilek nem sérültek meg.

Nikopol a Dnyeper folyó partján fekszik, amelyet rendszeresen ágyúznak a szemközti zaporizzsjai atomerőművet megszálló orosz csapatok.

Ukrán tisztviselő elismerte, hogy Kijev állt a hídrobbantások mögött

Egy ukrán tisztviselő azt mondta, Kijev részt vett mindkét krími híd elleni támadásban. Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára a nemzeti televízióban beszélt. "Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) mindkét incidensben érintett" - mondta.

A megszállt Krímet Oroszországgal összekötő Kercsi híd először 2022. október 8-án sérült meg egy robbanásban. A közúti híd több szakasza összeomlott, ezért le kellett zárni a forgalom elől. Július 17-én újabb támadás történt, két robbanás ismét károkat okozott a hídban. Ukrajna akkor egyik incidensért sem vállalta a felelősséget.

Az Orosz Nyomozóbizottság által közreadott videófelvételről készített képen a hatóság munkatársai vizsgálódnak a Krím-félszigetet az oroszországi Krasznodari területtel összekötő Krími hídon 2023. július 17-én, miután egy éjszakai robbantástól beszakadt az úttes
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Orosz Nyomozóbizottság

Vaszil Maljuk, az SBU vezetője a hónap elején először ismerte el, hogy a biztonsági szolgálatok érintettek az októberi incidensben. "A krími híd lerombolása az egyik eredményünk" - mondta.

Biztonsági tárgyalások kezdődtek Ukrajna és az Egyesült Államok között

Ukrajna tárgyalásokat kezdett az Egyesült Államokkal a biztonsági kötelezettségvállalásokról szóló kétoldalú megállapodásról, amelyet az Ukrajna támogatásáról szóló közös nyilatkozat előirányoz.

"Szimbolikus, hogy a legnagyobb stratégiai partnerünk, az Amerikai Egyesült Államok lett az első olyan ország, amellyel Ukrajna elindítja ezt a folyamatot. Ezzel sikeres modellt alkotunk a többi partner számára" - hangsúlyozta az ukrán küldöttséget képviselő Andrij Jermak elnöki hivatalvezető.

A biztonsági kötelezettségvállalások megerősítik Ukrajna kapcsolódását az euro-atlanti közösséghez – ideértve az EU-t és a NATO-t.

Taposóaknákat találtak a zaporizzsjai atomerőműnél

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) tagjai a hírek szerint kénytelenek voltak elhalasztani az ukrajnai Zaporizzsja atomerőműbe irányuló küldetésüket, miután odautazásuk során két gyalogsági aknát fedeztek fel. A misszió a megszállt területre tartott, amikor az orosz aknákat megtalálták az úton – mondta Olekszandr Tarnavszkij, az ukrán hadműveleti csoport parancsnoka.

Az aknákat hatástalanították, és a küldöttség továbbhaladhatott – mondta.

Az atomerőmű 2022 márciusa óta orosz megszállás alatt áll.

Az USA biztosítaná az orosz gabonaexportot

Antony Blinken amerikai külügyminiszter ígéretet tett arra, hogy Washington gondoskodni fog arról, hogy mindenki – beleértve Oroszországot is – biztonságosan exportálhasson élelmiszereket, ha visszaállítják a fekete-tengeri gabonamegállapodást.

Az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött egyezség lehetővé tette az ukrán gabona biztonságos exportját a világ többi része felé, de Moszkva a múlt hónapban bejelentette, hogy kilép a megállapodásból. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén Blinken elítélte Oroszországot kilépése és az ukrajnai gabonaszállítás elleni támadások miatt.

"A Tanács minden tagjának, az ENSZ minden tagjának meg kell mondania Moszkvának, hogy elég a Fekete-tengert zsarolásként használni. Az éhséget nem szabad felfegyverezni" - mondta Blinken.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában