Luxusemlékek a Pátriából

Mészáros B. Endre

Amikor napjaink pécsi „nagy öregjei” visszasírják az ifjúságot, akkor két hely mindig előkerül a nosztalgiázáskor: a Nádor és a Pátria Szálló. Mert bármily furcsa is a mai ifjúságnak, de volt idő – úgy negyven esztendővel ezelőttről van szó – amikor csak ezeken az exkluzív helyeken lehetett az éjszakába vidám hangulatban belekiabálni.

 A Pátria számomra azért is emlékezetes, mert az ezredfordulón itt a különböző pártállású baranyai honatyák rendszeresen megvendégelték az újságírókat, miközben a kötetlen találkozókon bármit kérdezhettünk tőlük a helyi és országos események menetéről, állásáról (azt gondolom ezt a hagyományt napjainkban is érdemes lenne feltámasztani). Ezért is döbbentes, hogy ez a két kiemelt hely évek óta zárva van és romokban hever, esély sincs rá, hogy élő pécsi tablóként újra összetalálkozzanak itt a város művészei, hírességei, politikusai. 

Ám a Pátria most feltámadni készül haló poraiból. No jó, nem lesz itt ezután sem éjszakai bár, de a luxus környezetet visszavarázsolják, prémium lakások és mintaszép kert formájában. S ugyan a lakosság nem tudja majd itt ezentúl sem éjszakánként fütyülős barackkal kábítani magát, de lesz például egy több funkciós egészségügyi központ is, ahol a bódulat összejöhet, mondjuk kisebb sebészeti beavatkozások kísérőjeként. Az a seb viszont egyre jobban fájni fog, hogy a város két csúcskategóriás hoteléből az egyik örökre eltűnik és egyelőre úgy tűnik, a másik sem jár jobban. 


 

cita: Esély sincs rá hogy újra összejárjanak itt a város hírességei