Fuss, a jobb életért! – Az ETK hallgatói szerveztek tudományos konferenciát

Több szempontból is különleges sportkonferencia zajlott a napokban a PTE Egészségtudományi Karán. Elsősorban, mert miközben a szakterület legkiválóbb előadói valóban tudományos eredményekre alapozták üzenetüket, ezúttal nem kellett ugyancsak doktori cím már a megértésükhöz is. A sport, a testmozgás egészségmegőrző szerepe köré épített előadások a „hétköznapi” hallgatóságnak szóltak, közérthető, látványos gyakorlati példákkal. És amint azt dr. Elbert Gábor adjunktus bevezetőjében külön érdemként kiemelte, az előadók összetoborzása és a program összeállítása magukat a hallgatókat dicsérte. És persze már az önmagában érdekes, ahogyan – Prof. dr. Ács Pongrác jelenlegi dékán és intézetigazgató kezdeményezésére esztendőkkel korábban maga az ETK a sportos képzés, (rekreáció, sportszervezés, sportmenedzsment) területe felé fordult, azóta a legmagasabban képzett szakemberek százait adva helyi, de akár országos sportszervezeteknek is. 

Visszakanyarodva a pécsi sportkonferenciára, ezúttal kutató professzor (dr. Radák Zsolt), gyakorló háziorvos (dr. Kürthy Dániel), táplálkozástudományi szakember (Kresz Rebeka), doktorandusz hallgató (Zsálig Dorottya), kórházi irodavezető (Boros Ninetta) és még egy szaunamester is (Graicsné, Farkas Evelin) egyaránt a sport, a mindennapos testmozgás hihetetlenül hatékony egészségmegőrző, sőt, akár -visszaállító szerepére építette mondandóját. Amelyet ráadásul három amatőr terep-ultrafutó (Dittrich András, Pápayné dr. Sár Cecília, Csányi Csanya) hétköznapi sportolói tapasztalatával támasztott alá még látványosabban a Dr. habil. Győri Ferenc egyetemi docens által moderált kerekasztal-beszélgetésen. 

Az egyébként ma már valószínűleg a laikusok többsége által is tudott – csak a saját élete hétköznapi gyakorlatába mégsem feltétlenül beépített – tapasztalati és tudományos tényt, miszerint a rendszeres testmozgás a legegyszerűbb és leghatásosabb módja egészségünk, szellemi frissességünk megőrzésének, érdekes példákkal szemléltetve. Legérdekesebbként egészen az evolúcióig visszavezetve, egy nemzetközi kísérletben azt megállapítva, két, azonos feltételek között vizsgált nyúl közül a sokat mozgó vadnyúl agytérfogata nagyobb volt a ketrecben lakó házinyúlénál. Magyarán, szólt a következtetés, a testmozgás, a sport nemcsak izmainkat, hanem a gondolkodásunkat is jelentősen képes karban tartani, fejleszteni, még idősebb korban is.