Olvasói levél: Borbálában bíztak a bányászok

A Szent Borbála-szobor 2022. december 3-i koszorúzási ünnepségén, a Budai vámnál idős koromnál fogva nem tudtam részt venni. Lélekben azért ott voltam, mert sok közöm van ahhoz, hogy ez a szobor létrejöhetett. A hatalmas terület, amely a volt Lauber-féle téglagyár területén létrejött gödör kommunális szeméttel való feltöltése után keletkezett, kínálta a lehetőséget, hogy ott egy autóbusz-pályaudvar létesüljön, és sok minden másra is, így többek között egy nagyáruház ide településére is. A területet átszelő Komlói út folytatásaként létrejött Szent Borbála út és a hozzá csatlakozó Szent Borbála híd lehetővé tette, hogy az ott keletkezett kis parknak is Szent Borbála legyen a névadója. (Ennek feltüntetése a város térképén még várat magára.) 

– Ha már van egy Szent Borbála terecske, akkor kerüljön elhelyezésre egy Szent Borbála-szobor is a park területén – merült fel bennem a gondolat. Javaslatomra, mint önkormányzati képviselő, elfogadták, hogy az ide települő áruház költségvetésében elkülönítve legyen a szobor költsége. Trischler Ferenc műtermében, a készülő szobor megtekintésekor megállapítottuk, hogy a szobor, esztétikai kivitelében és mondanivalójában elvárásainknak mindenben megfelel. 

És hogy miért volt fontos az eltűnő bányászati létesítmények mellett a bányászok védőszentjének szoborként való megjelenítése? Mert a bányászok a „mélyben” való leszállásuk előtt – még a pártállam kezdeti időszakában is – kobakjuk levételével végighallgatták az aknász Borbálához való könyörgését a balesetmentes hazatérésükhöz. 

T.F.