Kutatással az agyi betegségek kezelésének javításáért

Az Európai Unióban az agyi megbetegedések kezelése már tíz évvel ezelőtt is 798 milliárd euróba került, ellenben az őket követő legdrágább betegségek, mint például a daganatos, szív- és érrendszeri betegségek vagy a cukorbetegség kezelésének költsége, amely akkor 500 milliárd euró volt. Ebből következik, hogy az agyi betegségek megértése és kezelése rendkívüli jelentőséggel bír a jövőt illetően. Egy erről szóló kutatási tevékenységben vettek részt a Pécsi Tudományegyetem, a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház és az Állatorvostudományi Egyetem kutatócsoportjai.

A projektet prof. dr. Dóczi Tamás Széchenyi-díjas magyar orvos, idegsebész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja részletezte és számolt be a főbb kutatási eredményekről. – Azt vizsgáltuk, hogy az idegszövet gyulladásának mi lehet a szerepe ezekben az idegszövet-tönkremenéssel járó kórképekben, mint például a scle­rosis multiplexben, a Parkinson-kórban vagy az epilepsziában. Vajon milyen szerepet játszik ezekben a betegségekben a gyulladás mint folyamat. A gyulladás oka különböző lehet, bakteriális, virális, de lehetnek immuneredetű gyulladások is – mondta el a professzor.

A kutatásban a klinikai idegtudomány világát nagyon szép és széles spektrumban igyekeztek feltárni. A gyulladásos folyamatokat vizsgálták a látás, a depresszió, az agyi jutalmazó rendszerek területén is, illetve az olyan ismertebb agyi megbetegedések kapcsán, mint az Alzheimer-kór, a demencia, a sclerosis multiplex vagy épp a Parkinson-kór. A sikeres projekt kapcsán több konkrét eredményt is megfogalmaztak a kutatók. Prof. dr. Dóczi Tamás elmondta, hogy bizonyos protokollok vannak egy-egy betegség kezelése során. Hogyha a kezelésen tudunk valamit, egy picit is javítani, akkor annak óriási értéke van. Egy betegségnek van egy belátható életpályája, azaz, hogy a beteg mennyit tud még élni azzal a betegséggel. Ha egy jobb módszerrel kezeljük és azzal nyerünk két-három hasznos életévet számára, akkor óriási lépést tettünk előre. – A gyógyítás területén pedig konkrét eredmények is születtek, melynek fő célja az volt, hogy jobbá tegyék a magyar betegek ellátását. Az egyik ilyen konkrét eredmény az epilepsziás betegek körében végzett vizsgálat eredménye volt. – Körülbelül 100.000 epilepsziával élő honfitársunk van Magyarországon, akik közül körülbelül 70 ezret nagyon jól lehet rohammentessé tenni – amely nyilván nem meggyógyítja, de a páciensnek nem lesz rohama –, tehát tudja élni az életét. Van tehát 30.000 olyan beteg, akit nem tudunk rohammentessé tenni. A kaposvári PET/MRI modern vizsgálókészüléken – amelyből az országban egy van – történt egy országos epilepsziavizsgálat. Próbáltuk megtalálni azokat a pácienseket, akiket műtéttel nemcsak hogy rohammentessé tudunk tenni, hanem meg is tudjuk gyógyítani – mondta.

A pályázat egy kutatási hálózati együttműködést jelentett az egészségtudomány területén, melynek célja volt az alap- és a gyakorlati kutatásoknak az egyesítése és a nemzetközi beágyazottságnak a növelése úgy, hogy a magyar hálózat erősödjön, és be tudjon illeszkedni az európai hálózatba.