2022.11.26. 15:49
Fekete Benjáminhoz ifjúkora óta közel áll a lovagi eszmény
Régóta dédelgetett álma vált valóra Fekete Benjáminnak, amikor hivatalosan is egy lovagrend tagjává vált. Emellett páncélkovács műhelye van, illetve saját újrajátszó csapatot vezet, akikkel néhány éve a Máré-várat népesítik be.
Fotó: zolt4nkov4cs
Fekete Benjámint sokan csak Benjamen de Noir néven ismerhetik, ugyanis az általa alapított Compagnie de Noir történelmi újrajátszó csapat vezetőjeként egy fiktív, 15. századi francia gyalogos harcos bőrébe bújt. A Máré-várral és Koch Balázs várkapitánnyal az elmúlt évben jó kapcsolatot alakítottak ki, elindították a Máré Vári Viadalok rendezvényt is, ahol évről évre megidézik a középkori harcszíntereket.
– Ennek a gyümölcsöző kapcsolatnak köszönhetően idén nyáron lezártuk a burgund-vonalat, s az újrajátszó rendezvényeinken a Máré-vár tulajdonosainak viseletét, fegyvereit mutatjuk majd be, az 1350–1400-ig tartó időszakot felidézve
– meséli Fekete Benjámin.
A fiatalember saját bevallása szerint kisfiú kora óta vonzódik a középkori világhoz.
– Gyerekkoromban Somogyvár mellett laktunk és az ottani egykori bencés apátsági romok és a Szent László-napok rendkívül nagy hatással voltak rám. Hetente felkerestem a romokat, sétáltam, rajzoltam, ez jelentett lelki feltöltődést – mondja, s állítja, hogy önkéntelenül is a lovagi képzés állomásait járta végig fiatalként.
– Tanultam zenélni, iparművészeti középiskolába jártam, majd mintegy lovagi iskolaként egy ideig a középkori hagyományokat életre keltő Fekete Hollók Rendje tagja is voltam – meséli.
Dolgozott a Bikali Élménybirtokon is, először a lovagi bemutatókon, majd kovácsként – ez utóbbit azóta mesteri szintre fejlesztette, s egy önálló páncélkovács műhelyt tart fenn. Szerte az országból kap felkéréseket, illetve a saját csapata számára is ő készíti a páncélokat. – Ez a fajta művészi orientáció a munkám során is megjelenik, szeretem azt, hogy a saját ritmusomban alkothatok – állapítja meg.
A buhurt műfaját is űzi, országszerte többhelyütt mérte már össze tudását más vitézekkel. Nemrég a tatai várban rendezett látványos viadalon aratott elsöprő győzelmet.
A közelmúltban pedig igazán különleges élményben lehetett része Fekete Benjáminnak.
– Áprilisban a Visegrádi Szent György Lovagrend hivatalosan is lovaggá ütött és a tagjává fogadott. Leírhatatlan érzés volt, amikor a felszentelt karddal érintették a vállamat… Egy huszonhat éves álmom vált valóra. Tudom, közhelyesen hangzik, de mégis azt mondom, sosem szabad feladni az álmainkat, hiszen ha mindent megteszünk értük, akkor egyszer csak-csak megvalósulnak
– fogalmazott a modernkori lovag.
– Igyekszem ehhez a címhez méltóan élni és jó lovag lenni, nyomot hagyni ebben a világban – vallja.
Ennek jegyében néhány hete jótékonysági akciót szerveztek a Máré-várban, ahol a befolyt összeget a pécsi gyermekonkológia számára ajánlották fel.
Hogy miért nem tett le soha a lovagi álmairól, arra Benjámin frappánsan csak ennyit mond:
– Talán a DNS-embe van kódolva a dolog, de az biztos, hogy itt érzem igazán szabadnak magam, azt gondolom, hazaértem ebbe a közegbe.
