Pécs titokzatos, középkori éke: a málomi Szent József-templom (videó)

Szerte az országban találkozhatunk a Pazirik Kft. által készített látványos régészeti, művészettörténeti rekonstrukciókkal, várak, templomok, múzeumok felkérésére készítenek korhű maketteket, virtuális alkotásokat, mobilapplikációkat. Most a málomi templomot, mai nevén Szent József-templomot mutatják be: a térség középkori ékességéről saját finanszírozásból, oktatási célra készítették el legújabb kisfilmüket, abban bízva, hogy minél többekkel megismertessék e rejtett kincset.

A málomi templom történetét keltették életre

A pécsi óvárostól 7 kilométerre található egykori Málom községnek, ma Pécs egyik külső városrészének Árpád-kori temploma a 13. század második felében épülhetett, első említése 1290-ből ismert. Az épület külsejének három, belsejének pedig egy korszakát a modern technológiának köszönhetően virtuálisan rekonstruálták, a végeredményt pedig Szakonyi Balázs vezetésével infografikán és kisfilmben mutatják be. Szakértőként Buzás Gergely régész-művészettörténészt kérték fel.

A Köles Ferenc színművész által narrált kisfilmből számos érdekességet tudhatunk meg a templomról.

• Korai középkori eredet: Az Árpád-kori templom a 13. század második felében épült, ami önmagában is izgalmas, hiszen nem sok ilyen korai eredetű templom maradt fenn az országban, főként Baranyában.
• Építészeti stílusok változása: A templom különböző építési periódusokon ment keresztül, ami megfigyelhető az épület stílusának változásában. Az eredeti, Árpád-kori részek elkülönülnek a későbbi, barokk stílusú részekről.
• Átalakítások és kiegészítések: A templom történetében több átalakítás és kiegészítés történt. Például a 15. században a hívek számának növekedése miatt meghosszabbították a templomhajót, és új bejáratot nyitottak. Az 1750-es földrengés súlyos károkat okozott, amihez a barokk stílusú felújítás társult, többek között az ablakok befalazása és az új bejárat kialakítása.
• Eklektikus stíluskeveredés: A templom így különböző stílusokat és építészeti elemek kapcsolódását mutatja, például a barokk külsőt, a középkori elemeket és az eklektikus vakolatdíszítést, amely a 19. század végén készült.

Megelevenednek az egykori freskók is a kisfilmben

A templom eredeti freskóinak egy része máig fennmaradt, az értelmezhető részeket szakemberek restaurálták. A nem ismert részeket pedig korabeli analógiák alapján egészítette ki a Pazirik Kft., hogy megidézzék a templom belső terének egykori hangulatát.

• Trónon ülő Krisztus: A 13. század végén a szentély kupolájába került a trónon ülő Krisztus, akinek szivárvány mandorláját angyalok tartották. 
• Szent Mór és a thébai légió: Szintén az Árpád-kor végén készült el az osztópárkány feletti diadalív nyugati oromzatán látható freskó, melyen pajzsos, lándzsás, sisakos katonák láthatók egy fa mellett. Az eredeti jelenet pontosan nem ismert, Buzás Gergely művészettörténész szerint azonban ez utalhat a Szent Mórra és a thébai légióra, akik a 3. században váltak vértanúkká. Mivel Mórnak komoly kultusza volt Pécsen a középkorban, így nem kizárt, hogy ekkoriban neki dedikálták a templomot.
• Nyolc apostol: A szentély oldalfalát oszlopokkal elválasztott árkádíves mezőkben nyolc apostol képe díszítette. Az apostol-galériát alul lezáró egyszínű sárga festés, és a stilizált virágmintás sáv és függöny motívum ma is kikandikál a későbbi gótikus, szintén függönydíszes freskó alól.
• Elefánt: A diadalív bal oldalán ágaskodó állatmotívum töredéke figyelhető meg, melyről biztosan nem beazonosítható az állat faja, de lehetséges, hogy elefánt volt, mely a középkori templomokban gyakran megtalálható, mint az erő szimbóluma.

A kisfilmet alább tekinthetjük meg: