Remek volt a társaság

Tehetségére hamar felfigyeltek az atlétikához értők. Ez nem csoda, hiszen az ifjú sportoló a hatvanméteres távon csak hajszállal maradt el a világcsúcstól. Tizenhat esztendős korában, a mohácsi gimnáziumi évek alatt mutatkozhatott be a válogatottban, a nemzeti dresszt huszonkét alkalommal ölthette fel.

Főként a rövidebb távok mestere volt: 100 és 200 méteren magyar csúcstartónak mondhatta magát. Az 1976-os montreali olimpiát jó előjelekkel várhatta, abban az évben kiváló eredményeket produkált. Sajnos azonban ezeket a teljesítményeket nem tudta megismételni a világeseményen. Az egykori sportolót manapság már nem bántja, hogy a nemzetközi mezőnyben nem jött ki a lépés, bár akkoriban persze kudarcként élte meg.

A mohácsi időszakról szólva úgy fogalmazott, pályafutása legszebb időszakát töltötte az MTE-ben.

– Nemcsak az eredmények miatt gondolok vissza szívesen azokra az évekre, hanem a remek társaság okán – mondta.

Aktív pályafutása végeztével egy rövid ideig edzőként dolgozott Pécsett, majd vállalkozásba kezdett, a mezőgazdasággal foglalkozó céget ma már fia vezeti. Több alkalommal is lett volna lehetősége külföldön szerencsét próbálni, azonban a család fontosabb volt. Jelenleg is a megyeszékhelyen él.

Két fia szintén sportolt: az idősebb atletizált, korosztályos világbajnokságon kétszer is ötödik helyen végzett, a fiatalabb kézilabdázott. Lépold Endre három unoka büszke nagypapája.